Iván Község Önkormányzata

 

3/2006

 

 

JEGYZŐKÖNYV

 

 

 

 

Amely készült Iván Község Önkormányzati Képviselő- testületének

 

2006 március 27-én 17.30  órai kezdettel az

önkormányzat hivatalos helyiségében megtartott képviselő-testületi ülésérol.

 

 

Jelen vannak: Linter Tibor pogármester,

                         Nagy József alpolgármester,

                         Ágh Ervin, Baráth Károly, Farka Attila, Kiss Béla,        

                         Németh Ferenc, Németh JózseLászló, Pál László,és Tóth István

                         települési képviselők                                       

 

Tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestületi ülésen: Dr.Dénes Lajos körjegyző,

 

Linter Tibor polgármester üdvözölte a megjelenteket, megállapította hogy 9 települési képviselő és a polgármester megjelent a képviselő -testület ülésén, így az ülés határozatképes.

 

 A képviselő-testület ülését megnyitotta. Napirendül a következőket javasolta:

 

 

 

Napirend elött a polgármester beszámolt az önkormányzat két ülése között történt fontosabb eseményekről, valamint tájékoztatta a képviselő-testületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

 

1.) Napirendi pont: A 2005 évi költségvetési rendelet módosítása.

Írásbeli előterjesztés: előadó Linter tibor polgármester

 

2.) Napirendi pont:Beszámoló az önkormányzat 2005 évi gazdálkodásának a végrehajtásáról. Zárszámadási rendelet alkotása..

Írásbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

3.) Napirendi pont: A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2005 (XI.1.) rendelet felülvizsgálata, rendelet alkotása.

Írásbeli előterjesztés, előadó:Dr Dénes Lajos körjegyző

 

4.) Napirendi pont: A luxusadóról szóló önkormányzati rendelet tervezet megtárgyalása, rendelet alkotása.

Írásbeli előterjesztés, előadó: Dr Dénes Lajos körjegyző

 

5.) Napirendi pont: Egyéb időszerű feladatok.

Szóbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

6.) Napirendi pont: Szociális tárgyú kérelmek elbírálása.

Írásbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

 

 

                                               

A képviselő-testület a javasolt napirendet egyhangúlag elfogadta.

 

Ezt követően  a polgármester beszámolt a képviselő-testületnek a két ülés között történt fontosabb eseményekről, és tájékoztatta a testületet  a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

 

A beszámolót a képviselő testület egyhangúlag elfogadta A beszámoló a jegyzőkönyv melléklete.

 

1.) Napirendi pont: A 2005 évi költségvetési rendelet módosítása.

Írásbeli előterjesztés: előadó Linter tibor polgármester

 

Linter Tibor polgármester: Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. tv. előírásai, továbbá Iván Község Önkormányzata Képviselő-testületének  1/2005(III.5.)  rendeletének az előirányzat módosítás szabályaira vonatkozó előírásaira tekintettel a költségvetési rendeletet módosítanunk kell. A módosítást a központosított előirányzatokra, jövedelempótló támogatások kiegészítésére, önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásra, céljellegű decentralizált támogatásra átvett pénzeszközök, bevételi előirányzatok túlteljesítése, valamint a képviselő-testületi határozatok, illetőleg a polgármester saját hatáskörében hozott döntései indokolják.

 

Javaslom a Képviselő-testületnek, hogy a költségvetési rendeletét az alábbiak szerint módosítsa. Bevételi és kiadási előirányzat 243.985 ezer Ft-ra változik.

 

Bevételi oldalon az alábbiak miatt kell módosítani a költségvetésünket:

 

- Normatív állami hozzájárulásból az eredetileg betervezetthez képest  1.620.000 Ft-al többet kaptunk  Ebből az Idősek klubja működtetéséhez  pótigénylés alapján 2.600.000 Ft-ot kaptunk. Ugyanakkor viszont az eredetileg betervezetthez képest óvodai és iskolai étkeztetés lemondása miatt  980.000 Ft-ot vissza kellet fizetnünk         

 

- Egyes szociális feladatokra, egyszeri gyermekvédelmi támogatásra, ápolási díjra a betrvezetthez képest 797.000 Ft-al többet kaptunk

 

- A központosított előirányzatok vonatkozásában, útfelújításra, a közalkalmazottak szeptember 1.-i béremelésére, a KET bevezetésére, valamint könyvtári állománygyarapításra   6.506.000 Ft-al nőtt a bevételünk

 

           

- Céljellegű decentralizált támogatásra ,művelődési ház felújítására ,tornaterem tetőfelújítására2.500.000 ftal nött a bevételünk.

 

- Önkormányzat által szervezett közcélú foglakoztatás nem volt , így a betervezett 1.081.000 Ft-ot lehívni nem tudtuk, ezért ezzel az összeggel a tervezett bevételi előirányzatunkat csökkenteni kell.

             

-Egyéb központi támogatásra, étkezési támogatásra a betervezetthez képest 295.000 Ft-al többet kaptunk, így a bevételi oldalt ennyivel növelnünk kell.

 

Összességében tehát a normatív állami bevételinket 10.637.000 Ft-al kell növelnünk.

 

 

Kiadási oldalon az alábbi változtatásokat kell elvégeznünk.

 

- Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz ápolási díjra, illetve egyszeri gyermekvédelmi támogatásra mivel azt nem terveztünk 797.000 Ft-al nőttek,

 

- Dologi kiadásra, könyvtári könyvekre a betervezetthez képest 94.000 Ft-al költöttünk többet,

 

- Rászorultságtól függő normatív kedvezményekre, illetve az  1.4 évfolyamban a gyermekétkeztetésre 295.000 Ft-al költöttünk  többet mint amennyit eredetileg b eterveztünk.         

 

- Felújításra, tornaterem tőfelújítására, útfelújításra sikeres pályázatunk révén  8.235.000 Ft-al költöttünk többet, a  betervezetthez képest.

                       

- A tartalékunk 1.216.000 Ft-al nőtt.                                                               

           

Az összes az állami normatívából biztosított kötelező feladat ellátás miatti, valamint a sikeres pályázatok következtében keletkezett többletfeladatok miatti kiadásunk 10.637.000 Ft-al nőtt.

             

Saját hatáskörben hozott döntések következtében bevételi oldalon az alábbi változások történtek:

 

Az intézményi működési bevételek 118 e Ft –al nőttek a  terembérleti díjak, nem tervezett alkalmazotti térítések növekedése, valamint a vashulladék értékesítése miatt..

 

A kamatbevételek 695 eFt-al nőttek mivel eredetileg nem terveztünk kamatbevételt.

AFA visszatérítés címén bevételünk 234.000 Ft-al nőtt.

Az üzemeltetésből származó bevételünk a  vízmű bérleti díj bevétel miatt 33.000  Ft-al nőtt.

Pótlékokból illetve, bírságokból származó bevételeink amiket előre tervezni nem lehet 266.000 Ft-ot tettek ki.

Gépjárműadó b evételünk a tervezetthez képest elsősorban adótárgyi növekedés miatt 414.000 Ft-al nőtt.

T%árgyi eszköz-ingatlan- értékesítéséből 144.000 Ft többletbevételhez jutottunk.         

 

Egyéb sajátos bevételként, a szabálysértésekből 35.000 Ft bevételünk keletkezett..                                          

 Műk. célú pénzeszközre átvett bevételeink 2.128.000 Ft-al nőttek.

           

Felhalmozási célú pénzeszközeink a közoktatási alapítványra biztosított támogatás, illetve átvett egyéb pályázati pénzeszközök következtében

 813.000 Ft-al nőttek.

 

A saját hatáskörben végrehajtott döntések következtében  a bevételünk összességében 4.880.000 Ft-al nőttek.

 

 

Kiadási oldalon a saját hatáskörben hozott döntések következtében az alábbi változások történtek:

 

A személyi juttatások    a közmunkások bére, a nem tervezett Phare megbizási díjak következtében 3.584.000 Ft-al nőttek.

A munkaadói járulékok, közmunkások bérének járulékai, illetve a különböző megbízási díjak járulékai 511.000 Ft-al nőttek

Dologi kiadásokra- irodaszerekre, szállítási költségekre, a gázdíj növekedésre – 1.521.000 Ft-al, felhalmozási célú  pénzeszköz átadásra 840.000 Ft-al, működési célú pénzeszköz átadásra 1.056.000 Ft-al, gyermekvédelmi támogatásra, illetve nem tervezett étkezési támogatásra 3.045.000 Ft-al többet költöttünk el ami nem szerepelt az eredeti előirányzatban.

A beruházásokra felújításokra a tartalékunkból 18.230.000 Ft-ot költöttünk el.

 

Beruházásokra, felújításokra illetve dologi kiadásokra az önkormányzati tartalékból a betervezetthez képest 4.880.000 Ft-al többet költöttünk el, így az önkormányzati tartalékünk jelenleg 23.283.000 Ft

 

A fentiek alapján javasolom a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzat 2005 évi költségvetését az írásbeli előterjesztésben foglaltaknak megfelelően módosítsa.

 

A napirenddel kapcsolatban kérdés észrevétel nem hangzott el.

 

Ezt követően Iván Község Önkormányzati Képviselő testülete 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

Iván  Község Önkormányzati

Képviselő- testületének

 

4/2006.(III.31)  rendelete

 

az önkormányzat  2005. évi költségvetéséről szóló1/2005. (III. 5.) rendelet módosításáról.

 

Iván    község Önkormányzati Képviselő- testülete az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény. 65. §-ában meghatározottak alapján 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (III. 5.) rendeletét ( továbbiakban : R. ) az alábbiak szerint módosítja:

 

l §.

 

R. 2. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép.

 

2.§. (1) A képviselő- testület az önkormányzat 2005. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét:

                                                                          243.985    ezer  forintban

állapítja meg,ezen belül:

 

            - felhalmozási célú kiadás.                        36.668   ezer  Ft

            - felhalmozási célú bevétel                           1.633   ezer  Ft.

            - felújítások összege                                33.544   ezer  Ft.

            - működési célú kiadás                207.317  ezer  Ft

            ebből:

            - személyi jellegű kiadás                              96.243  ezer  Ft.

            - TB. kiadás:                                              30.086  ezer  Ft.

            - működési célú pénzeszközátadás             4.770  ezer  Ft.

            - dologi kiadás                                          40.650  ezer  Ft.

A képviselő-testület az önkormányzat létszámát 38 főben állapítja meg. 

 

(2) Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Körjegyzőség 2004. évi bevételi és kiadási főösszegét :

                                                    28.117 ezer Ft-ban

 

állapítja meg, ebből:.

           -személyi juttatás:                                               15.626 ezer Ft.

           -TB.kiadás                                                          4.866 ezer Ft.

 

Az  önkormányzatok közötti költség felosztása:        14.045 ezer Ft

.

A képviselő testület a körjegyzőség létszámát 7 főben állapítja meg.

 

 

 

 

(3) A részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Általános Iskola kiadási főösszegét

 :                                                          73.195  ezer Ft-ban

 

állapítja meg,ebből:.

 

           -személyi juttatás:                                               42.490  ezer Ft.

           -TB.kiadás                                                         13.353  ezer Ft.

 

(4) A részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Napközi otthonos óvoda kiadási főösszegét

:                                                            23.856  ezer Ft.-ban

állapítja meg, ebből:

 

           -személyi jutatás:                                                15.729  ezer Ft.

           -TB.                                                                    4.921  ezer Ft.

 

 A rendelet  1.§-ában megállapított előirányzatok részletezését 1. 2.  3. 5. és 6-os számú mellékletek tartalmazzák.

 

2. §

 

 

R.5. §(4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép

:

5.§ (4)   Az önkormányzat általános tartalékát:  9.371 ezer Ft- ban hagyja jóvá,  amelyből:

 

- az általános tartalék összegét 9.371 ezer Ft-ban

 

határozza meg. Az általános tartalék összege magában foglalja a tervezésnél nem ismert feladatok költségeit is

 

3. §

 

 

E  rendelet kihirdetése  napján lép hatályba,  egyidejűleg  az önkormányzat  2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005. (III. 5.) rendelet, 2. §.-a  és az 5. § ( 4) bekezdése hatályát veszti.

 

 

Iván  2006. március 27.

 

                                   

           

                        Linter Tibor sk.                                           Dr Dénes Lajos sk.

                        polgármester                                                   körjegyző

 

 

 

 

Rendelet kihirdetve: Iván 2006 március 31

 

 

 

                                                                                            Dr Dénes Lajos sk.

                                                                                                 körjegyző

 

 

 

                       

                                                                       

                                                                       

2.) Napirendi pont:Beszámoló az önkormányzat 2005 évi gazdálkodásának a végrehajtásáról. Zárszámadási rendelet alkotása..

Írásbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

 

3.) Napirendi pont: A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2005 (XI.1.) rendelet felülvizsgálata, rendelet alkotása.

Írásbeli előterjesztés, előadó:Dr Dénes Lajos körjegyző

 

4.) Napirendi pont: A luxusadóról szóló önkormányzati rendelet tervezet megtárgyalása, rendelet alkotása.

Írásbeli előterjesztés, előadó: Dr Dénes Lajos körjegyző

 

5.) Napirendi pont: Egyéb időszerű feladatok.

Szóbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

6.) Napirendi pont: Szociális tárgyú kérelmek elbírálása.

Írásbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

 

 

 

 

 

 

Linter Tibor polgármester :Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-a alapján a helyi önkormányzatnak a tárgyévet követő 4. hónap végéig az előző évi költségvetésének végrehajtásáról zárszámadási rendeletet kell alkotnia.

 

Az önkormányzat feladata és hatásköri rendszerében jogszabályváltozás miatt nem történt változás.

Az önkormányzat kötelező feladatait a meglévő intézményhálózat működtetésén keresztül látja el. Az intézmények tárgyi feltételei, az orvosi rendelő kivételével a folyamatos beruházások, felújítások és tárgyi eszközök beszerzésével megfelelnek a követelményeknek. A nacionális létszámgazdálkodás eredményeként /nyugdíjas foglalkoztatás, 6 órás munkavégzés, átcsoportosítás/ mára kialakult az az optimális létszám, mely a feladatok elvégzéséhez szükséges. Fluktuáció nem volt.

Az éves költségvetés biztosította az önkormányzati és hatásköri, valamint az ágazati törvények által előírt kötelező feladatok ellátását az intézményhálózat működőképességének biztosítása érdekében.

Rendkívüli esemény vagy körülmény, mely az önkormányzat gazdálkodását negatívan befolyásolta volna szerencsére nem volt.

Az önkormányzati intézményekben az optimális létszám kialakult, új munkavállalók felvételére nem került sor.

A köztisztviselők éves továbbképzési terv alapján gyarapítják tudásukat. 2005-ben 4 fő köztisztviselő vett részt 2 napos „KET” továbbképzésen. 5 fő köztisztviselő kezdte el az ECDL számítógépes vizsgára való felkészítést, ami várhatóan 2006-ban fejeződik be. Az előírt szakvizsgával és szakképesítéssel rendelkeznek.

 

 

A körjegyzőség létszáma /7 fő/ a dolgozók képzettsége, szakmai tudása megfelel a követelményeknek.

Az illetményalap a költségvetési törvényben megállapított 35.000.- Ft biztosításra került,  ezen kívül  a  dolgozók kétszeri  normatív jutalomban részesültek.

Iván község kettő intézményfenntartó társulást működtet /óvoda, iskola/ és székhelye a körjegyzőségnek.

 Az önkormányzat időben felismerte a társulással együtt járó előnyöket, ami nagyban hozzájárul az önkormányzat vertikális gazdálkodásához.

Az alapfokú oktatást intézményfenntartó társulás keretében oldjuk meg. Az egészségügyi feladatok /háziorvos, fogorvos/ vállalkozási formában működnek. A védőnői szolgálat működik csupán a hagyományos módon, itt nem látunk lehetőséget a vállalkozási forma bevezetésére.

A belső ellenőrzési feladataink megoldására a Sopron Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás  keretében kerül sor

Az intézményhálózat működtetése során visszatérő problémánk az étkeztetés biztosítása. Ez az a szakfeladat, ahol az önkormányzatnak a legnagyobb támogatást, hozzájárulást kell fizetnie. Meggondolandó a vállalkozási forma bevezetése.

A központi támogatások szükségesek a működéshez, hisz az önkormányzat minimális saját bevétellel rendelkezik. Az önkormányzat szempontjából a legjelentősebb normatív támogatások a társulásos keretek között működtetett intézményekhez kapcsolódtak /oktatás, óvodai ellátás, körjegyzőség/. Problémának tartom, hogy a folyamatos áremelkedések ellenére a dologi kiadások központi forrásból történő növelésére nem volt mód.

 

. Az előirányzatok a tervezettől való eltérése a felújítás jogcímén számottevő, mivel  az utak felújításához szükséges pályázati önrész nem szerepelt az eredeti előirányzatban,  a terven felüli költségeket az önkormányzat a tartalékból fedezte. A bevételeknél a nem tervezett kamatbevételek jelentették a bevételi többletet.

.

A Sopron-Fertőd többcélú kistérségi társulás 2004. évben hosszú procedúra után 34 önkormányzat részvételével alakult meg. 2005. év decemberében az óvodai, iskolai feladatokra 2.610 eFt kistérségi támogatásban részesült az önkormányzat. Sok még a társulás részéről megoldatlan feladat - logopédiai ellátás, belső ellenőrzés – ami várhatóan 2006. évben megoldásra kerül. A társulás részéről az adatok lekérdezése, és az ezzel kapcsolatos segítségnyújtása még hagy némi kifogásolni valót maga után. 

 

Az önkormányzati bevételek az alábbiak szerint alakultak:

 

Az önkormányzat bevételei közül az intézményi működési bevételek összességében a tervezetthez képest túlteljesítést mutatnak. Az alaptevékenység bevételeinél főként az étkeztetésnél, az egyéb bevételek jogcímen – kábel televízió, hirdetési díj – túlteljesítés következett be.

A kamatbevételeknél közel 1.500 eFt többletbevétel keletkezett, mivel az önkormányzat szabad pénzeszközeit rövidlejáratú, lekötött betétben helyezte el.

 A gépjárműadóból 414 eFt többletbevétele származott az önkormányzatnak, ami a hátralékok behajtásából, és az adótárgyak növekedésével magyarázható. A hátralékok behajtására felszólításokkal, letiltásokkal élt az önkormányzati adóhatóság.

 

Az önkormányzat fejlesztési bevétele minimális, így a fejlesztési kiadásokat is a működési bevételekből finanszíroztuk.

 

Az önkormányzat 2005. évben helyi adórendelettel nem rendelkezik, és a közeljövőben sem kíván élni e lehetőséggel. A lakosság majd 30%-a roma kisebbség, munkahelyük nincs, segélyekből, családi pótlékból élnek. Az önkormányzat nem kívánja a helyi lakosokat, vállalkozókat további terhekkel sújtani, amíg a működési kiadások más forrásokból finanszírozhatók.  

Iván község annak ellenére, hogy intézményekkel jól ellátott település az állami normatív támogatások reálérték csökkenése következtében sem vált önhibáján kívül hátrányos helyzetűvé.                                     

Önkormányzatunk a kihasználatlan művelődési ház funkcióváltásához nyert CÉDE támogatást, amit 4 évre elosztva 9.000 eFt-ot jelent. Az idei évben e célre 1.500 eFt-ot, a tornaterem tetőfelújítására pedig 2.500 eFt-ot kapott az önkormányzat. Az önrész 41,93%, és 45,02%-os volt. A települési önkormányzatok szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatának felújítására 5.735 eFt központosított támogatásban részesültünk 52,80%-os önrésszel.

 

Nem részesült az önkormányzat sem PHARE, sem világbanki pénzeszközökből.

 

Az önkormányzat kiadásai az alábbiak szerint alakultak.

 

A működési kiadások az elmúlt évihez képest növekedtek, mint a bérek /közalkalmazottak, köztisztviselők béremelése, minimálbér emelése/, mint a dologi kiadások tekintetében. A fejlesztésre fordított pénzeszközök is növekedést mutatnak, a művelődési ház funkcióváltása, utak felújítása közel 33.499 eFt-ra emelte a felújítási teljesítést.

A központi támogatások, saját bevételek biztosították az önkormányzat alapvető működését, sőt még maradtak szabad pénzeszközök felújításra, beruházásra is. Forráshiány miatt feladat nem maradt el.

A közalkalmazotti szférában a kötelező januári és szeptemberi illetmény emelést biztosítottuk, a MT. hatálya alá tartozók megkapták az érvényben lévő minimálbért, a köztisztviselők a 35.000 Ft-os illetményalap figyelembevételével megkapták a béremelést, az eltérítést nem alkalmaztuk.  A központilag biztosított kiegészítő támogatás az önkormányzatnak csak kis mértékben segített.

A köztisztviselők két alkalommal normatív jutalomban részesültek, a pedagógusok a többletmunkáért kereset kiegészítést kaptak. Valamennyi dolgozónak a banki költségekre 2.000 .- Ft adómentes támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztár felé is 2.000.- Ft-ot fizet minden dolgozó után az önkormányzat.

A dologi kiadások tekintetében az előző évihez képest nagy változás nem történt, sőt túltervezés tapasztalható, a feladatok nagy része teljesült, elmaradt feladat az utcanév táblák elkészítése.

Tartósan munkanélküliek száma nem emelkedett, még sokan nem ismerik e támogatási formát, vagy nem jogosultak a támogatás igénylésére. Időskorúak járadékában részesülőnk elhalálozott, így támogatásra sincs jogosult, rendszeres szociális segélyezettek száma sem változott. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma emelkedett. Ez abból adódik, hogy sok a munkanélküli, alkalmi munkából élő, kimutatható jövedelmük nincs, így kereseti igazolás hiányában valamennyien jogosultak a támogatásra. Az ápolási díjasok száma sem emelkedett az elmúlt évihez képest.

Az állami tankönyvtámogatáson felül az önkormányzat 3.000.- Ft természetbeni juttatást kaptak, a középiskolások 5.000.- Ft, a felsőfokú intézményben tanulók 10.000.- Ft támogatásban részesültek.

A működési célú pénzeszközátadás összege is emelkedett, a beledi önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálathoz az állami támogatáson felül, lakosonként 150.- Ft hozzájárulást, a Sopron-Fertőd többcélú kistérségi társulásnak félévre 70 eFt támogatást fizetett az önkormányzat. Az iváni önkéntes tűzoltóságot 476 eFt-tal, a sport egyesületet 918 eFt-tal támogatta az önkormányzat, különböző alapítványoknak 220 eFt került kifizetésre.

 

Az intézmények állagmegóvása mindig elsődleges feladat, az idei évben az önkormányzati épület villamosításának felújítása befejeződött, megtörtént az irodák parkettázása, festése saját forrásból. Az óvodában megvalósult a terasz felújítása, az iskola új fénymásolót vásárolt.  Az utak felújítására 16.770 eFt-ot költöttünk, a tűzoltószertárban parkettázás, festés, a tornaterem tetőfelújítása, padló cseréje megtörtént. A ravatalozó vizesblokk kialakítása áthúzódik a következő évre. A sportöltöző átalakítása, felújítása is elkészült 2005-ben. Különösebb takarékossági intézkedésre nem volt szükség.

Az intézmények működtetésének biztosításán túl maradtak szabad pénzeszközök felújításra, kisebb beruházásokra.

Cél- és címzett támogatásban nem részesült az önkormányzat. A művelődési ház funkcióváltása már 2003-ban megkezdődött, és valószínűleg csak 2006-ban fejeződik be a CéDe támogatás ütemezésének megfelelően. Az önkormányzati épület villamosítása, padlózat cseréje, sportöltöző felújítása befejeződött, a ravatalozó vízesblokk kialakítása húzódik át 2006-ra. Terveink szerint folytatódik az önkormányzati utak felújítása, új járda létrehozása.

 

Az önkormányzat nem rendelkezik szennyvízközművel, míg a céltámogatási feltételek nem módosulnak, az önkormányzat nem lát lehetőséget a beruházás megvalósítására.

A Megyei Területfejlesztési Tanács döntése alapján 4.000 eFt CÉDE támogatásban részesültünk a támogatási szerződésnek megfelelően, a művelődési ház funkcióváltásához, a tornaterem felújításához.

Nem vettük igénybe a közcélú foglalkoztatás intézményét. A munkaügyi központ által támogatott /90%/ közmunka programban vettünk részt, ez 6 fő, 3 hónapra való foglalkoztatását segítette elő.

 

 

A költségvetési pénzmaradvány az előző évihez képest csökkent, mivel a vízmű beruházás átfutó bevételként levonásra került, ezzel csökkentve a költségvetési pénzmaradványt. Pénzmaradvány felhasználására is szükség volt a fejlesztési célok megvalósításához.

 

A maradvány csak működési, mivel a fejlesztési kiadásokat is működési pénzeszközökből valósítja meg az önkormányzat.

 

Az önkormányzati utak, járdák felújítására, karbantartására, új járda megépítésre tartalékol az önkormányzat. 

 

 

Az önkormányzat a gázközmű után kapott 6.590 eFt névértékű állampapírral, ennek hozamából vásárolt 1.900 eFt értékű Diszkont kincstárjeggyel rendelkezik.

 

Hitelfelvételre nem került sor.

 

Az önkormányzat vagyongazdálkodását – a jó gazda gondosságával végzi – nem vagyon felélés, hanem gyarapodás következett be. Az ingatlanok felújításával, beruházásával több mint 20.000 eFt-os, a gépek, berendezések eszközcsoportnál mutatkozik csökkenés, ami több eszköz 0-ra írásából adódik. 

Az önkormányzat ingatlant nem értékesített és nem is tervez értékesítést.

Az önkormányzat a tárgyi eszközök állagmegóvására nagy súlyt fektet, folyamatos felújításokkal, karbantartásokkal. A gépi eszközök, berendezések javítását, karbantartását szerződéses úton biztosítja, az ingatlanok felújítását külön terv alapján végzi.

Vagyonvesztés nem volt, a működési célú kiadások egyensúlyban voltak a bevételekkel.

Az önkormányzat a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt-be részvénytulajdonos, 3.317 eFt. törzsrészvénnyel.

 

Az önkormányzat 2005. évben alapfeladatait felelősségteljesen végezte.

 

A napirenddel kapcsolatban kérdés észrevétel nem hangzott el.

 

Ezt követően Iván Község önkormányzati Képviselő-testülete 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

 

Iván  Község Önkormányzata

 

5/2006(IV.5 ) rendelete

 

 az önkormányzat 2005. évi

költségvetésének zárszámadásáról.

 

 

Iván  Község Önkormányzatának Képviselő- testülete az önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény , 16. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §  alapján a 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról, zárszámadásáról  az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

                                                A rendelet hatálya.

 

1. §

 

A rendelet hatálya: az önkormányzat képviselő- testületére

            a részben önállóan gazdálkodó:     Napközi-otthonos óvodára,

                                                                   Általános iskolára

           

            az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Körjegyzőségre terjed ki.

 

 

                        Az önkormányzat 2005. évi költségvetésének teljesítése.

 

 

2. §

 

(1 )  Az önkormányzat képviselő-  testülete a   2005. évi költségvetésének

 

a teljesítés bevételi főösszege:     238.390  ezer Ft.

a teljesítés kiadási főösszege:      224.260  ezer Ft. állapítja meg:

 

ezen belül: működési kiadások

                   összesen.                           163.866 ezer Ft.

  ebből: személyi juttatás:                          93.425 ezer Ft.

              TB.                                           29.791 ezer Ft.

 

ezen belül: Körjegyzőség kiadásai:        24.383 ezer Ft.

                 ebből :személyi juttatás:        15.626 ezer Ft.

                         TB.                                   4.866 ezer Ft.

 

                Óvoda működéskiadásai:        23.410 ezer Ft

                ebből: személyi juttatás.             15.542 ezer Ft.

                           TB.                                 4.924 ezer Ft.

 

   

Iskola működési kiadásai:              69.517 ezer Ft.

                ebből: személyi juttatás:          40.799 ezer Ft.

                          TB.                                 13.104 ezer Ft.

                                                           

               Nem intézményi működési

               kiadások.                                    46.556 ezer Ft.

               ebből: személyi juttatás:            21.458 ezer Ft.

                        TB.                                      6.897 ezer Ft.

           

            dologi kiadások :                         40.650  ezer Ft-ban 

 

állapítja meg és hagyja jóvá  az 2. számú melléklet szerint.

   

(2) Az önkormányzat és a körjegyzőség 2005. évi teljesítés szerinti előirányzatait, a     költségvetés bevételeinek forrásonkénti, illetve a működési és felhalmozási cél  szerinti részletezését az 2. és  3. számú melléklet tartalmazza..

 

 

(3) Az önkormányzat felhalmozási célú bevételének teljesítését: 27.469 ezer Ft.- ban.

      kiadásait: 36.661 ezer Ft.- ban  hagyja jóvá a 1. melléklet szerint.

 

(4) Az önkormányzat 2004. évi zárólétszámát  38 főben állapítja meg:

      ebből: .  napközi-otthonos óvoda    8 fő

                    általános iskola:               23 fő

                    egyéb nem intézményi      7 fő

 

(5) Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Körjegyzőség létszáma: 7 fő.

 

(6) Az önkormányzat vagyonkimutatását a  4. számú melléklet tartalmazza.

                                               

(7) A műkődési jellegű bevételeket és kiadásokat feladonként az 5. számú melléklet tartalmazza.                                               

 

3. §

 

Az önkormányzat 2005. évi általános  tartaléka:  9.371   ezer Ft. ,  átadott pénzeszköz: 23.733 ezer   Ft. felhalmozási célra átadott pénz: 1.491 ezer ft.

 

                                                Záró rendelkezések.

 

4.§.

 

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a kihirdetésről a jegyző a szokásos módon gondoskodik

 

 

Iván , 2005. március 27

 

 

               Linter Tibor sk.                                                   Dr. Dénes Lajos sk.

               polgármester                                                            körjegyző

 

 

Rendelet kihirdetve: Iván 2006 április 5

 

 

                                                                                         Dr Dénes Lajos sk.

                                                                                            körjegyző

 

 

 

 

3.) Napirendi pont: A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2005 (XI.1.) rendelet felülvizsgálata, rendelet alkotása.

Írásbeli előterjesztés, előadó:Dr Dénes Lajos körjegyző

 

Dr Dénes Lajos körjegyző: A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény ismét módosította a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A módosítás 2006. január 1-jén lép hatályba.

 

A módosítás legfontosabb eleme, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatás ellátás helyébe a gyermekvédelmi kedvezmény lép, és a kedvezmény megállapításával kapcsolatos hatáskör a jegyzőt illeti meg.

Ezért a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos feladatokat a rendeletben szabályozni nem kell.

Ugyanakkor viszont a gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.

 

A rendelet egységes szerkezetű, a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalmazza valamennyi, az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó ellátást.

 

A rendelet-tervezet meghatározza a rendelet célját, hatályát, az általános szabályokat, az eljárási szabályokat és a különböző ellátási formákat.

 

A rendeletben dőlten szedett részek csak javaslatok, így azokat tetszés szerint meg lehet változtatni. A támogatások formái és feltételei szintén csak ajánlások.

 A támogatások megállapításához tartozó jövedelemhatárok és a támogatások összegének megállapításánál ügyelni kell arra, hogy lehetőség szerint azok a jogszabályok által meghatározott támogatások feltételrendszerével és a képviselő-testület által meghatározott támogatások feltételrendszerével is összhangban álljanak.

Mivel a módosítás a korábbi rendelet nagy részét érinti, ezért módosítás helyett egy új rendelet megalkotását javasolom.

 

Ezt követően Iván Község önkormányzati Képviselő -testület 10 szavazattal ellen szavazat nélkül a következő rendeletet alkotta:

 

Iván Község

 

Önkormányzat Képviselő-testületének

 

 

6/2006(IV.1.) rendelete

 

a gyermekvédelem helyi rendszeréről

 

 

 

 Iván Község önkormányzati Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

 

 

I. fejezet

 

A rendelet célja, hatálya

 

 

1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

 

2. § E rendelet alkalmazásában

a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú,

b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,

f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e rendeletben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,

h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,

i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,

j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,

l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,

m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e rendeletben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,

n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,

p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,

r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,

s) fenntartó:

sa) a közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

sb) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),

sc) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy,

sd) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

se) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],

ha az e rendeletben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni,

t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),

u) intézmény: az e rendeletben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,

v) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,

z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

 

3.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a település területén tartózkodó hajléktalan, magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire, illetve a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

 

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a település területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

 

 

II. fejezet

 

Eljárási szabályok

 

 

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások megállapítása:

- kérelemre, illetve

- hivatalból indul.

 

(2) A kérelmet az önkormányzat hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

- alapvető személyazonosító adatait;

- állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát;

- belföldi lakó- illetve tartózkodási helyét, illetve azt a címet, amelyre a támogatás folyósítását kéri;

- által kért támogatási forma megnevezését, indoklását.

 

(3) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.

 

(4) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

 

(5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

(6) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.

 

(7) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti

(8) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.

 

(9) Ha a helyi önkormányzat - hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján, a kérelmező életkörülményeire tekintettel - a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

 

 

Az ellátások megállapítása

 

 

5. § (1) Az ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal dönt.

 

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos hatáskörei közül

-         a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással

 

kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

 

A  polgármester az ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről szintén határozatot hoz.

 

(3) A polgármester az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben az Önkormányzat e rendeletében meghatározottak alapján köteles dönteni

 

(4) A  polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

 

(5) A pénzbeli és természetbeni ellátás jogerős megállapítása esetén eltérő rendelkezés hiányában a kérelem benyújtásától esedékes.


A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

 

 

6. § A pénzbeli ellátások - határozat alapján történő – kifizetése a körjegyzőség házipénztár kezelési feladatokat ellátó pénzügyi ügyintézőjének  feladata, aki további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról.

 

 

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

 

 

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát – ha e rendelet másként nem rendelkezik – évente, egy ízben felül kell vizsgálni.

 

(2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. A polgármester felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli képviselő-testület elé terjesztéséért. Átruházott hatáskör esetén a hatáskör gyakorlója részére el kell juttatni a döntési javaslatot.

 

 

A jogosulatlanul felvett támogatás megtérítése

 

 

8. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell

- a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

- természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére,

- személyes gondoskodás nyújtása esetében az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

 

(2) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni.

 

(3) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

 

9. § (1) A 8. § (1) bekezdés szerinti megtérítést az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója rendeli el.

 

(2) A megtérítést méltányosságból, környezettanulmány alapján szintén az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója engedheti el, csökkentheti, illetve engedélyezhet részletfizetést, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a családban élő gyermek megélhetését veszélyezteti.

 

(3) A méltányossági döntés alapja a környezettanulmány.


III. fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

 

 

10. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

 

(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

 

11. § (1) A gyermekek védelmét a következő pénzbeli és természetbeni ellátások segítik:

            a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

            b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve

            c) rászorultságtól függő más pénzbeli ellátás.

 

(2) Az önkormányzat jegyzője a jogosult gyermekek számára a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg.

 

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

 

(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára.

 

(5) A (4) bekezdés szerinti természetbeni ellátások különösen:

            a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása,

            b) tandíj támogatás,

            c) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalás,

            d) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

 

12. § A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

            a) gyermekjóléti szolgáltatás;

            b) gyermekek napközbeni ellátása;

            c) gyermekek átmeneti gondozása.

 


IV. fejezet

 

A pénzbeli  ellátások

 

 

13. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátás megállapítását az általános szabályokon túlmenően kezdeményezheti

- a nevelési-oktatási intézmény,

- a gyámhatóság, továbbá

- más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy

- a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet.

 

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

 

 

14. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a) gyermek étkeztetés normatív kedvezményének,

b) az egyszeri támogatásnak,

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek

az igénybevételre.

 

(2) A jegyző a rendszeres kedvezményre való jogosultságot a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXYI. törvény 19. § (2)-(9) bekezdésében meghatározottak szerint állapítja meg.

 

 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

 

 

15. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a 18. §-ban meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

 

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

 

16. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb 3  alkalommal állapítható meg, összege: családonként legfeljebb 10.000,- Ft, gyermekét egyedül nevelő igénylő esetében legfeljebb 15.000- Ft lehet.

 

17. § Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

 

 

V. fejezet

 

 

Rászorultságtól függő más pénzbeli ellátások

 

 

18. § Az önkormányzat képviselő-testülete rászorultságtól függő pénzbeli ellátásként a következő jogcímeken állapíthat meg támogatást:

            - fogyatékkal élő gyermekek támogatása,

            - gyógyszertámogatás,

     - iskolai évet kezdő gyermekek támogatása,

    

 

 

Fogyatékkal élő gyermekek támogatása

 

 

19. § (1) A fogyatékkal élő gyermekek támogatásának célja a tartósan fogyatékkal élő gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

 

(2) A pénzellátás feltétele, hogy

- a gyermek tartós fogyatékos állapotáról orvosi szakvélemény álljon rendelkezésre,

- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

 

(3) Az ellátás összege legfeljebb 5.000 Ft/hó.

 

(4) Az ellátást egy határozattal maximum 1 évre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket.

 

(5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

 

 

 

 

 

Gyógyszertámogatás

 

 

20. § (1) A gyógyszertámogatás célja, a folyamatos gyógyszerfogyasztásra kényszerülő gyermekeket nevelő, ezért szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.

 

(2) A pénzellátás feltétele, hogy

- a gyermek tartós, legalább 1 évet elérő, folyamatos gyógyszerfogyasztásra kényszerülő állapotáról orvosi szakvélemény álljon rendelkezésre,

- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét

- a gyermek havi gyógyszerköltsége elérje az 5.000  Ft-ot.

 

(3) Az ellátás összege a gyermek havi gyógyszerköltségének %-a,  50 %-a de maximum 5.000 Ft/hó.

 

(4) Az ellátást egy határozattal maximum 1 évre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket.

 

 

Iskolai évet kezdő gyermekek, fiatal felnőttek  támogatása

 

 

21. § (1) Az általános iskolai, középiskolai ,valamint felsőoktatási tanévet kezdő gyermeket nevelő, a tanévkezdéskor megnövekedett kiadások miatt szociálisan hátrányos helyzetben lévő családot az önkormányzat beiskolázási támogatásban részesítheti

 

(2) A pénzellátás feltétele, hogy

- a gyermek általános iskolai, középiskolai, felsőoktatási  tanévre beiratkozzon,

- a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát..

 

(3) Az ellátás összege:

-         általános iskolás gyermek esetében 5000 Ft

-         középiskolai tanulmányokat folytató gyermek esetében 10.000 Ft

-         felsőfokú tanulmányokat folytató diák esetében 15.000 FT.

 

(4) Az ellátást egy tanévben csak egyszer lehet megállapítani.

 

(5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Ebben az esetben a 26. §-ban leírtakat kell alkalmazni azzal, hogy a középiskolába járó tanulókra is az általános iskolába járó tanulókra vonatkozó előírást kell alkalmazni.

 

 

A természetben nyújtott ellátások

 

 

22. § Természetben is nyújtható

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (különösen a védelembe vett gyermek számára), valamint

- egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, így:

                        - fogyatékkal élő gyermekek támogatása,

                - iskolai évet kezdő gyermekek támogatása,

 

 

Általános és középiskolai tanulmányokat folytató gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása

 

 

23. § (1) Az önkormányzat természetbeni ellátásként tankönyvtámogatást biztosíthat az általános iskolai és középiskolai tanulmányokat folytató gyermeket nevelő családok részére, ahol

- a családban  áltanos, illetve középiskolai  tanulmányokat folytató gyermeket nevelnek,

- az igazolt tankönyv kiadás eléri a 8.000 Ft-ot, és

- a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

 

(2) Az ellátás mellett az iskolaévet kezdő gyermekek támogatása is adható.

 

(3) A támogatás mértéke a tényleges  tankönyvkiadás legfeljebb 80. %-a, de maximum 8.000. Ft/gyermek.

 

(4) Az ellátást egy tanévben csak egyszer lehet megállapítani.

 

(5) Az ellátás teljesítése természetben történik oly módon, hogy a képviselő testület által megállapított összeget a tárgyév augusztus 25.-ig a körjegyzőség hivatala átutalja az általános iskola részére.

 

 

 

 

 

Gyermekintézmények étkezési térítésének részbeni vagy teljes átvállalása

 

 

24. § (1)Az önkormányzat képviselő-testülete természetbeni ellátásként az óvodás, és az általános iskolás gyermekek étkezési térítési díját egészben vagy részben átvállalhatja azon családok esetében,, ahol a család egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

 

(2) A támogatás mértéke a térítési díj 50 és 100 %-a között terjedhet.. A támogatás konkrét mértékét a jövedelmi viszonyokra, és az egyéb megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokra figyelemmel a képviselő-testület határozattal  állapítja meg.

 

(4) Az ellátást egy tanévre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket.

 

(5) A támogatás nyújtása,  teljesítése közvetlenül az étkezést igénybevevő  jogosult számára történik, oly módon hogy az önkormányzat a havi térítési díj összegét az étkeztetést biztosító intézmény részére átutalja.

 

 

VII. fejezet

 

Gyermekjóléti alapellátások

 

A gyermekjóléti alapellátások célja

 

 

25. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

 

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

 

26.§ A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani.

 

 

Gyermekjóléti szolgáltatás

 

 

27. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelmi szolgáltatás feladata a Gytv. 39. §-ában felsoroltakon túl a törvényben meghatározott egyéb feladatok.

 

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást szervezését, irányítását és összehangolását az önkormányzat a Lövői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 9461 Lövő Főutca 181szám alatt lévő intézmény,  útján biztosítja .Az intézmény családgondozási feladatokat is végez.

 

(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat két munkatársa a körjegyzőség hivatalában Iván Fő utca 84 szám alatt munkaidőben a hét minden napján tart ügyfélfogadást

 

28. § A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes és önkéntes.

 

 

Gyermekek napközbeni ellátása

 

 

29. §(1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni – a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.

 

(2) A gyermekek napközbeni ellátása a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben történik.

 

 

(3) Az óvoda és az iskolai napközi igénybevétele a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.

 

VIII. fejezet

Térítési díj

 

 

30.§(1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglakozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

 

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjait külön rendelet tartalmazza.

 

(3) Az önkormányzat által külön rendeletben megállapított  intézményi térítési díj alapján  a személyi térítési díjat az  étkeztetést végző intézmény élelmezés vezetője állapítja meg, és erről az ellátás megkezdésekor , de legkésőbb  az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

 

(4) Az élelmezés vezető a személyi térítési díjat – a rendelet 26.§-ában foglaltak, valamint a Gyvt  148.§ (5) bekezdésében megállapított kedvezmények figyelembe vételével állapítja meg.

 

(5) A képviselő testület a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet, amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, vagy más törvényes képviselőt., és e rendelet 26.§-ában, illetve a Gyvt  148.§(5) bekezdésében megállapított feltételek fennállnak.

 

(6) Ha a kötelezett a megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak elengedését, illetve csökkentését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a képviselő testülethez  fordulhat. A képviselő testület a személyi térítési díj összegéről határozattal dönt.

 

 

 

IX.. fejezet

 

Záró rendelkezések

 

 

31. § (1) Ezen rendelet  2006 április  1 napján  lép hatályba.

 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzatnak a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 9/2005(XI.1.) rendelete, hatályát veszti.

 

 (3) 2006. január 1-től új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem lehet.

 

(4) A (3) bekezdéstől eltérően csak akkor lehet rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani, ha a kérelmet a 2005. december 31.-éig terjesztették elő, és a feltételek megfelelnek a 2005. CXXVI. tv. 28. § (9)-(10) bekezdésében foglaltaknak.

 

(5) Azt a jogosultat, akinek 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerinti a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételei a benyújtás időpontjában fennállnak, 2006. június 30-áig rendszeres gyermekvédelmi jogosultnak kell tekinteni.

 

(6) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik

 

 

Iván  2006 március 27

 

 

 

                  Linter Tibor sk.                                                          Dr Dénes Lajos sk.

                    polgármester                                                                      körjegyző

 

 

Záradék:

A rendeletet kihirdetve Iván 2006 április 1.

 

 

 

 

                                                                                                      DrDénes Lajos sk.

                                                                                                             Körjegyző

 

 

 

4.) Napirendi pont: A luxusadóról szóló önkormányzati rendelet tervezet megtárgyalása, rendelet alkotása.

Írásbeli előterjesztés, előadó: Dr Dénes Lajos körjegyző

 

 

 

Dr Dénes Lajos körjegyző: Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az Országgyűlés 2005. évben elfogadta a luxusadóról szóló – 2005. évi CXXI. törvényt.

A törvény felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, hogy rendeletben állapítsák meg a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit, a törvény 1-es számú mellékletében feltüntetet forgalmi értékhatárok keretei között.

A települési átlagértékeket két adóévre vonatkozóan kell megállapítani.

Az adóalanyi kör meghatározása szempontjából nem a tulajdonos lakóhelye az irányadó, hanem az, hogy adott ingatlan a mely a magánszemély tulajdonában van mely település közigazgatási területén található.

Adótárgy az e rendelet szerint számított 100 000 000 forintot elérő értékű lakóingatlan, ha magánszemély tulajdonában van, illetve magánszemélynek van a lakóingatlan felett vagyoni értékű joga (pl. haszonélvezeti jog.)

A 100 000 000 forint számított értékhatár megállapítása sajátosan történik.

A helyi önkormányzatnak kell meghatároznia – a törvényben meghatározott keretek között – a településen alkalmazandó 1 m2-re vonatkozó átlag ingatlanértéket

Az átlagértékek meghatározására tett javaslat figyelembe vette a településen kialakult értékviszonyokat. Mivel a településen értékövezetek nem alakultak ki, ezért értékövezetek nem kerültek kialakításra.

Iván településen a fenti értékhatárok figyelembe vételével előre láthatóan nem lesz olyan lakás, vagy üdülő amelynek értéke a 100.000.000 Ft-ot elérné, vagy meghaladná. Ezért a luxusadó kötelező bevezetése miatt az önkormányzatnak bevétele nem csak kiadása fog keletkezni.

 

A rendelet-tervezet benyújtására a fent már említett törvényi kötelezés miatt van szükség, ugyanis a törvény a- Pénzügyminisztérium álláspontja szerint amelyet oszt, a Győr-Moson-_Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal is- rendeletalkotási kötelezettséget ír elő.

 

 Az adó bevezetésével elérhető éves bevételek és az adóztatás kiadásai

 

Várható éves bevétel:

Az adóval az előzetes számítások szerint   0 db lakóingatlan érintett.

A lakóingatlanok átlagos adóalapja  0 Ft.

Az adó mértéke: 0,5 % (az adóalap 100 millió Ft feletti része után).

Az egy évben beszedhető várható adó becslések szerint: 0 Ft.

 

Az adóztatás kiadásai:

Személyi juttatások: 50.000 Ft

Egyéb kiadások:         50.000 Ft

Összesen:                   100.000  Ft

 

Az éves várható adóbevétel és az adóztatási kiadások különbsége:

- várható bevételek:                             0 Ft

- várható kiadások:                  -100.00 Ft

Az adóztatás várható eredménye: -100.000 Ft

 

Az előterjesztés alapján kérem a Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet tárgyalja meg és az írásbeli előterjesztéssel megegyezően hagyja jóvá

 

 

 

Iván Község

Önkormányzat Képviselő-testületének

 

7/2006 (III.31.) számú rendelete

a luxusadóról

 

 

 

 Iván Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, valamint a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény 5. és 11. § bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a luxusadóról az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

A rendelet célja

 

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a luxusadó törvényben az Önkormányzat hatáskörébe utalt szabályozási kérdéseket, így a lakóingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértékeket és értékövezeteket.

 

A rendelet hatálya

 

2. § A rendelet az Önkormányzat illetékességi területére terjed ki.

(Az Önkormányzat illetékességi területe az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.)

 

 

Az adó tárgya

 

3. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén fekvő lakásnak, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, ha az épület épületrészekre osztható, akkor az épületrész (továbbiakban együttesen: lakóingatlan), feltéve, ha annak e rendelet szerinti számított értéke a 100 000 000 forintot eléri.

 

(2) A lakóingatlanhoz tartozik a lakóépület által a telekből elfoglalt földrészlet, továbbá a lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrész.

 

 

Adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

 

 

4. § Az adókötelezettség

- a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, továbbá

- kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlanon magánszemély által tulajdonjog, a vagyoni értékű jog szerzését

 követő év első napján keletkezik.

 

5. § Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

 

6. § Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben

- megsemmisül vagy lebontják, illetve

- az kizárólag nem magánszemély tulajdonába kerül, továbbá

- a kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlant terhelő, magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű jogot az ingatlan-nyilvántartásból törlik.

 

7. § A lakóingatlan használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

 

 

Az adó alanya

 

 

8. § (1) A rendelet alkalmazásában adóalany a tulajdonos.

 

(2) Tulajdonos az, aki az év (adóév) első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett

- lakóingatlan magánszemély tulajdonosa, ha az ingatlant bejegyzett vagyoni értékű jog nem terheli,

- lakóingatlan vagyoni értékű jogával rendelkező magánszemély, ha az ingatlant bejegyzett vagyoni értékű jog terheli.

 

(3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

 

(4) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

 

 

Az adó alapja

 

 

9. § Az adó alapja a lakóingatlan e rendelet szerinti számított értéke.

 

10. § (1) Az Önkormányzat a luxusadó törvény 1. számú mellékletében meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között – figyelemmel a helyben kialakult ingatlanforgalomra és értékviszonyokra – a lakóingatlan-fajták típusingatlanonkénti átlagértékeit a 2006-2007 adóévekre vonatkozóan a (2) bekezdés szerint állapítja meg.

 

(2) A lakóingatlan fajtái:

            - egylakásos lakóépületben lévő lakás; 100.000 Ft/m2

            - többlakásos lakóépületben, illetve egyéb épületben lévő lakás 80.000 Ft/m2

- üdülőépület. 100.000 Ft/m2

 

(3) A számított érték a lakóépület alapértéke és a lakóingatlanra vonatkozó, a törvény  2. számú mellékletben meghatározott valamennyi korrekciós együttható szorzata

 

 

 

Az adó mértéke

 

11. § Az adó mértéke a lakóingatlan számított értékének 100.000.000 forint feletti része után 0,5 százalék.

 

 

A kétszeres adóztatás kizárása

 

12. § A 11. § alapján fizetendő adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany terhére megállapított és az adóévben az adóalany által megfizetett

- építményadó,

- üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve

- a magánszemély kommunális adója.

 

 

Az adó bevallása, megfizetése

 

13. § (1) Az adóalany az adókötelezettség

- keletkezéséről,

- változásáról, illetve

- megszűnéséről

az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni.

 

14. § Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal veti ki.

 

15.§ (1) Az adóévi adót két részletben, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, legkorábban az adóév

- március 15-ig, illetve

- szeptember 15-ig kell megfizetni.

 

(2) Ameddig az adóhatóság új határozatot nem hoz, addig az adóévben

            - március 15-ig, illetve

            - szeptember 15-ig

a korábban kiadott határozat szerinti adót kell két részletben megfizetni.

 

16. § (1) Nem kell újabb adóbevallást tenni addig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.

 

(2) Az adóbevallást az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

 

Záró rendelkezések

 

17. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni!

 

18. § (1) A rendelet kihirdetésének a napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

 

19. §(1) Az adókötelezettségről szóló bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.

 

(2) Az adót első ízben csak a második félévre kell megfizetni.

 

 

 

 

Iván 2006 március 27

 

 

             Linter Tibor                                                                    Dr Dénes Lajos

             Polgármester                                                                     körjegyző

 

 

Záradék: Rendelet kihirdetve

                                     Iván 2006 március 31

 

 

 

                                                                                                     Dr Dénes Lajos

                                                                                                          körjegyző

 


 

 

5.) Napirendi pont: Egyéb időszerű feladatok.

Szóbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

Linter Tibor polgármester:tájékoztatom a képviselő testületet, hogy az önkormányzat tulajdonát képező 0241/1-es helyrajzi számú szántó művelési ágú ingatlan értékbecslése megtörtént.

A szakértő az ingatlan értékét 10.000 Ft/AK figyelembevételével 2.617.700 Ft-ban állapította meg, mivel a terület jelentős része évek óta műveletlen elbokrosodott.

Tekintettel azonban arra, hogy az ingatlanra vonatkozóan három ajánlattevő részéről is 12.000 Ft/AK  érték figyelembe vételével érkezett ajánlat ezért az eládási árat 12.000 Ft/AK értékben javasolom megállapitani. Ebben az esetben- mivel az ingatlan 261,77/AK - az ingatlan ára 3.141.240 Ft.

 

Pál László települési képviselő: Ha önkormányzati tulajdon kerül eladásra akkor is ki kell függeszteni az eladásra kerülő ingatlant, és érvényesülnek –e a földtörvény elővásárlásra vonatkozó szabályai.

 

Dr Dénes Lajos körjegyző: Természetesen ebben önkormányzati tulajdon értékesítése esetén is úgy kell áljárni mint mint magánszemély tulajdonos esetén. Tehát amennyiben az önkormányzat az eladás mellet dönt, akkor ki kell függeszteni 15 napra az eladásra kerülő ingatlant.

A földtörvény elővásárlásra vonatkozó szabályai önkormányzati tulajdon értékesítése esetén is érvényesülnek.. Ennek értelmében első helyen a haszonbérlő, második helyen a helybenlakó szomszéd, a harmadik helyen pedig a helyben lakó szerezheti meg az ingatlant.A helybenlakó vonatkozásában a családi gazdálkodót kell előnyben részesíteni.

Az önkormányzat az elővásárlási sorrendben az előbbre álló ajánlattevőnek adhatja el az ingatlant.

 

Ezt követően a képviselő testület 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

27/2006(III.27.)KT határozat

 

Iván Község Önkormányzati Képviselő-testülete értékesítésre meghirdeti a tulajdonát képező az ingatlan-nyilvántartásban az iváni 0241/1-es helyrajzi számú 21 hektár 4536 m2 nagyságú 261,77 AK értékű szántó művelési ágú ingatlant 12.000Ft/AK vételár figyelembe vételével 3.141.240 Ft azaz hárommillió-száznegyvenegyezer-kettőszáznegyven forint vételárért.

Az eladásra szánt ingatlant a törvényi előírásoknak megfelelően 2006 március 31 napjától 15 napra az önkormányzat hirdetőtáblájára közszemlére kell tenni.

Az önkormányzat az ingatlan adás-vételére vonatkozó szerződést a termőföldről szóló 1994 évi LV törvény 10.§ (1) bekezdésében megállapított elővásárlási sorrend alapján, a sorrendben előbbre álló ajánlattevővel köti meg, amennyiben a megállapított vételárat az önkormányzat számlájára megfizeti.

 

A képviselő testület megbízza a körjegyzöt az eladásra felkinált ingatlan kifüggesztésével, és az eljárás  lebonyolításával

 

Határidő: kifüggesztésre 2006 március 31.

               Az adás-vételi szerződés elkészítésére 2006 április 30

Felelős: Dr Dénes Lajos körjegyző

 

Linter Tibor polgármester: Tájékoztatom a képviselő testületet, hogy Dr Nyárádi Katali fogorvos, az elmúlt ülésen megtárgyalt, és elutasított kérelmével kapcsolatban szeretné tájékoztatni a képviselő testületet a fogorvosi ellátás helyzetéről.Mivel a doktornő megjelent a képviselő testület ülésén ezért átadom neki a szót.

 

Dr Nyárádi Katalin fogorvos:A fogorvosi szolgálatunk nagyon nehéz helyzetben van, mivel nagyon alacsony a szolgálat finanszírozása.Hét települést látok el és az állami finanszírozáson kívül eddig csak simaság járult hozzá a működésünkhöz, illetve az idén még Csér és Pusztacsalád biztosított támogatást.

Sajnos a fogászati ellátás nagyon drága szolgáltatás, ezért bátorkodtam az önkormányzatoktól támogatást kérni. Sajnos a rendelő műszerei is elég régiek, ezért ha valamelyik készülék elromlik a megjavittatás jelentős összegbe kerül, amit a nagyságrendtől függöen nem biztos hogy tudok finanszírozni.

 

Linter Tibor polgármester: Én úgy érzem, hogy Iván már nagyon sok támogatást biztosított a fogorvosi szolgálat működtetéséhez. Hiszen ingyenesen biztosítottuk a fogorvosi rendelőt, és a rendelő berendezését is.Tehát rólunk nem mondható el, hogy ne támogatnánk a fogorvosi szolgálatot. Ezzel szemben a többi település semmilyen támogatást sem biztosított a szolgálat működéséhez.

Sajnos az önkormányzat jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé hogy lakosonként 300 Ft-al azaz összességében közel 500.000 ftal támogassuk a szolgálatot.Az idei évre legfeljebb 100.000 Ft-os támogatást tudok elképzelni.

 

Ezt követően a képviselő testület 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

28/2006 (III.27.) KT határozat

 

Iván Község önkormányzati Képviselő-testülete az iváni székhellyel működö fogorvosi szolgálat részére 2006 évben – a  már évek óta ingyenesen biztosított rendelő és fogászati berendezések használata mellett -100.000 Ft- támogatást állapít meg.

A képviselő testület megbízza a polgármestert, hogy a támogatás folyósításáról haladéktalanúl intézkedjen.

A képviselő testület egyúttal a 7/2206(I.30.) KT határozatát hatályon kívül helyezi.

 

Határidő: azonnal

Felelős Linter Tibor polgármester

 

Linter Tibor polgármester: Tájékoztatom a képviselő testületet hogy Petró Andor válalkozó háziorvosunk jelezte felém, hogy a működésével kapcsolatban a 23/2006(II.10 )KT határozatban megtett önkormányzati megállapításokkal nem ért egyet ezért testületei ülésen is szeretné elmondani a véleményét.

Dr Petró Andor megjelent az ülésen ezért átadom neki a szót.

 

Dr Petró Andor háziorvos: A polgármester úr által említett határozatban a működésemmel kapcsolatban tett megállapításokkal többb szempontból sem értek egyet.

Először is bárkinek a munkájával kapcsolatban érkezhetnek visszajelzések bejelentések, de ezeket mielőtt dörgedelmes határozat formájában megfogalmazzuk, és az illetővel közöljük illene kivizsgáni, hogy a bejelentéseknek van e alapja.

Nem felel meg ugyanis a valóságnak, hogy a munkaidőmet nem tartom be.Néha előfordulhat, hogy a rendelést néhány perces késéssel kezdem meg, de erre csak akkor van példa ha a rendelés megkezdése előtt hivást kapok, és ezért beteghez kell mennem.A rendelést pedig soha sem tudtam befejezni a meghirdetett időpontban mert olyan sok a beteg, hogy majdnem minden esetben túlóráznom kell.

Sajnos jelenleg nincs asszisztensem, mivel az elmúlt hónapban szabálytalanúl előzetes egyeztetés nélkül felmondott, ezért most egyedül vagyok kénytelen ellátni a feladatokat. De jelzem, hogy már találtam megfelelő asszisztenst, és májustól már dolgozni fog Ivánban.

Úgy érzem hogy a feladataimat jól látom el, nem vagyok vándormadár hisz már 5 éve itt dolgozom Ivánban. A közelben építkeztem így ha hagyják a jövömet is itt képzelem el.

A rendelőnek a rendelési idő megkezdése előtt fél órával történő kinyitását nem tudom megoldani, ezért javasolom, hogy erreől az önkormányzat a takarítónőn keresztül intézkedjen.Úgy nem lehet a rendelőt kinyitani, hogy ott nincs senki mert állandóan eltünik valami. Ezért én a felelősséget nem tudom vállalni.

 

Linter Tibor polgármester: Nem a rendelőt hanem a várótermet kell a rendelés megkezdése előtt kinyítani egy fél órával, mert nem lehet a betegektől elvárni hogy kint az udvaron a hidegben várakozzanak.A váróterem kinyitásáról a doktor úrnak kell gondoskodnia, mi a takarítónöt erre a feladatra nem tudjuk felkérni mert már így is rengeteg dolga van ezzel már nem kívánjuk terhelni.

Addig amíg nem lesz asszisztencia addig eltekintünk a váróterem rendelési idő megkezdése előtti kinyitásától. Ha azonban lesz asszisztens akkor ezt a feladatot neki kell megoldania.Ha az asszisztens csak 8 órakor fog megérkezni akkor el kell egy fél órával tolni a rendelési időt. De a várotermet a rendelés megkezdése előtt ki kell nyittani.

 

Németh J.László települési képviselő: A rendelő megfelelő müködtetése a válalkozó orvos feladata, még akkor is ha a rendelő az önkormányzaté.A váróterem kinyitásáról a rendelési idő megkezdése előtt tehát az orvosnak kell gondoskodnia.

Nekem az lenne a javaslatom, hogy 7.45-és 8.15 között legyen a váróterem nyitva a betegek előtt, és ez után kezdődjön a rendelés.Tehát fél órával ne toljuk el a rendelési időt. Egyébként a testületi ülések nyilvánosak, tehát külön meghívó nélkül is bárki bejöhet és elmondhatja  a véleményét. Nekünk azért kellett foglakoznunk a kérdéswsel mert lakossági panasz érkezet arra vonatkozóan, hogy sokszor 15-20 ember várakozik az orvosra az udvaron mert nem tudnak bemenni a váróterembe.

Az természetesen előfordulhat, hogy az orvos nem tudja pontosan megkezdeni a rendelést mert beteghez hívják..De a betegeket nem lehet ezért az udvaron várakoztatni a hidegben.

 

Dr Petró Andor háziorvos : Nekem az a legföbb gondom az önkormányzat határozatával, hogy anélkül hozták meg hogy engem meghallgattak volna. Egyáltalán miért kellett határozatot hozni mindjárt az első alkalommal.

 

Dr Dénes Lajos körjegyző: Az önkormányzat Ötv. 8.§ (4) bekezdése alapján kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. Ezt az alapellátást megfelelően kell biztosítani. Ezért gpndoskodott az önkormányzat egy ilyen csodálatos falusi körülmények között nagyon jónak mondható új ren delőről.

Ezért a betegek joggal várják el tülünk, hogy megfelelő szolgáltatást biztosítsunk.Ezért kell a rendelési idő előtt kinyitani a rendelőt.

Azért kellet az önkormányzatnak mindjárt az első esetben határozatot hozni, mert az Ötv-ből fakadó ellátsái kötelezettségre vonatkozóan érkezett a lakóssági bejelentés, illetve a jogszabályi rendelkezések értelmében a háziorvosi szolgálat asszisztens nélkül nem működtethető. Erre kénytelenek voltunk a háziorvos figyelmét írásban felhívni.

 

Linter Tibor polgármester: egy olyan kérésem lenne még a doktor úr felé, hogy lehetőség szerint heti egy alkalommal biztosítson lehetőséget a munkaidő meghosszabbításával arra hogy a dolgozó emberek akik délután négy őra körül érnek haza el tudjanak menni jogosítványt meghosszabbítani.

 

Dr.Petró Andor háziorvos:Az önkormányzat döntését tudomásul veszem, és a váróterem kinyitásáról a rendelési idő megkezdése előtt május 1-től gondoskodni fogok. Ugyancsak találok lehetőséget arra, hogy a hét egy napján a rendelési idő meghosszabításával lehetőséget biztosítsak arra, hogy a késő délután hazaérkezők is igénybe tudják venni a háziorvosi szolgáltatást.

 

Linter Tibor polgármester: Játszótéri pályázatról kell még határoznunk.Az ifjusági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatot hirdetet a közterületi játszóterek létesítésének és fejlesztésének a támogatására.

Tekintettel arra, hogy a játszótereink felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy azok nem felenek meg az előírásoknak ezért javasolom pályázat beadását az előírásoknak megfelelő játékok beszerzésének a biztosítására.

A pályázaton minimum 500.000 , maximum 1.500.000 ft támogatást lehet elnyerni.

A támogatás vissza nem térítendő pénzbeli támogatás amelynek folyósítása egy összegben utófinanszírozás útján történik.

A pályázaton igényelhető összeg a beruházás bruttó bekerülési költségének 50 %-a.erejéig. Az önrész 50 %-a készpénzben biztosítandó a fennmaradó 50 %-ot pedig önkéntes közérdekű munkával is  biztosítható

 

Javasolom, hogy 2.500.000 Ft-ra adjuk be a pályázatunkat.Ebből készpénzben 650.000 ft-ot kell biztosítanunk, a többit közérdekű munkával tudjuk teljesíteni.

 

 

Ezt követően a képviselő testület 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:

 

29/2006(III.27) KT határozat

 

 

Iván Község Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot nyújt be-az Ifjusági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium által meghirdetet által – Közterületi Játszóterek létesítésének és fejlesztésének a támogatására.  

.

 

A tervezett felújítás teljes bruttó bekerülési összege a tervezői költségvetés alapján 2.597.180 Ft, amelyből a kért támogatás összege a projekt teljes összegének 50 %-a azaz 1.298.590 Ft, míg a vállalt önkormányzati saját erő a tervezett projekt teljes összegének 50 %-a azaz 1.298.590 Ft.,- amelyből a személyes közreműködés , önkéntes közérdekű munka összege 649.295 FT- amelyet az önkormányzat a 2006 évi költségvetésében biztosít.

 

A képviselő testület megállapítja, hogy a felújítására biztosított önkormányzati önerő felhasználására csak sikeres pályázat esetén kerülhet sor.

 

A képviselő testület megbízza a polgármestert, hogy a pályázatot elektronikus úton a pályázati kiírásnak megfelelően határidőre nyújtsa be.

 

Határidő: azonnal

Felelős: Linter Tibor polgármester

 

6.) Napirendi pont: Szociális tárgyú kérelmek elbírálása.

Írásbeli előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester

 

Linter Tibor polgármester: A napirendi pont tárgyalásánál az Sz.M.Sz 13.§ (2) bekezdés a/pontja alapján zárt ülést rendelek el. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni

 

 

Ezt követően a képviselő testület zárt ülésen folytatta tovább a munkáját

 

 

 

K.M.F

 

 

 

                  Linter Tibor                                                                Dr Dénes Lajos

                  polgármester                                                                    körjegyző