Iván Község Önkormányzata
1/2007 február 19 Nyílt ülés
JEGYZŐKÖNYV
Amely
készült Iván Község Önkormányzati Képviselő- testületének
2007 február 19-én 17 óra 30
perces kezdettel az
önkormányzat
hivatalos helyiségében megtartott képviselő-testületi üléséről.
Jelen vannak: Linter Tibor
pogármeste,
Nagy József
alpolgármester,
Kocsisné Csiszár
Szilvia, Farka Attila, Kiss Béla, Nagy József,
Németh Ferenc, Pethő
István, Pál László,és Tóth István
települési képviselők
Tanácskozási joggal vesz részt a
képviselőtestületi ülésen: Dr.Dénes Lajos körjegyző.
Linter Tibor polgármester üdvözölte a
megjelenteket, megállapította hogy 9 települési képviselő és a polgármester
megjelent a képviselő -testület ülésén, így az ülés határozatképes.
A
képviselő-testület ülését megnyitotta. Napirendül a következőket
javasolta:
Napirend elött beszámoló az önkormányzat
két ülése között történt fontosabb eseményekről, valamint tájékoztatás a lejárt
határidejű határozatok végrehajtásáról.
1.) Az önkormányzat 2006 évi költségvetésének megtárgyalása,
költségvetési rendelet alkotása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tibor polgármester
2.) A
szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1/2006 (II.8.)
rendelet felülvizsgálata rendelet alkotása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tibor polgármester
3.)
Az étkezési térítési díj megállapításáról szóló 18/2003 (XII.08.) rendelet
felülvizsgálata, rendelet alkotása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tiborf polgármester
4.)A
luxusadóról szóló 7/2006 (III.31.) rendelet hatályon kívül helyezése.
Írásbeli
előterjesztés : előadó dr Dénes Lajos körjegyző
5.) A
Cigány Kisebbségi önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás
jováhagyása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tibor polgármester
6.)
Napirendi pont: Egyéb időszerű feladatok.
Szóbeli
előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester
7.)
Napirendi pont: Szociális tárgyú kérelmek elbírálása.
Írásbeli
előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester
A képviselő-testület a javasolt napirendet egyhangúlag elfogadta.
Ezt követően Linter Tibor
polgármester beszámolt a képviselő-testületnek a két ülés között történt
fontosabb eseményekről, és tájékoztatta a testületet a lejárt határidejű határozatok
végrehajtásáról.
A beszámolót a képviselő
testület egyhangúlag elfogadta A beszámoló a jegyzőkönyv melléklete.
1.) Napirendi pont: Az önkormányzat 2007 évi kölségvetésének
megtárgyalása, költségtvetési rendelet alkotása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tibor polgármester
Linter Tibor polgármester: Tavaly úgy kezdtük az évet, hogy 2006 nem az
önkormányzatok éve lesz! Az idén viszont ennél sajnos sokkal rosszabb a
helyzet. Valamennyi pesszimizmusunk beigazolódott, és azt kell mondanom soha
nem látott rossz évnek nézünk elébe. Ez már látszott a 2007 évi költségvetési
köncepció összeállításakor is.
Sajnos az
önkormányzati mozgástér évről évre szűkül „a kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb
állami működés” ölelésében lassan az önkormányzatok levegőhöz sem jutnak.
Az
önkormányzatok önállóságának csökkentése folyamatosan zajlik, lassan nem lesz
olyan terület, amit az önkormányzat önállóan láthat el – mert nem kap
támogatást vagy csak csökkentettet.
A helyi
önkormányzatok normatív támogatásairól /mely az önkormányzati bevétel 80%-a/
azt kell elmondani, hogy az idén sem növekedtek, szinten maradtak. Ez azért is
sajnálatos, mert így a normatíva semmiféle fedezetet nem nyújt a dologi
kiadások növekedéséhez.
A jelenleg
megismerhető hivatalos közlemények és előrejelzések az alábbi inflációs
indexeket prognosztizálják:
·
Anyag,
anyagjellegű ráfordítás 5%
·
Üzemanyag 10%
·
Földgáz 20%
·
Villamosenergia 12%
·
Személyi
jellegű ráfordítás 7%
·
Ivóviz
szolgáltatás
15 %
·
Hulladékszállítás 20 %
Ezen
növekedések már szinte elviselhetetlen többlet kiadásokat, jelentenek az önkormányzatoknak.
A
költségvetési törvény nem tartalmazza a
közszféra 2007. évi béremelési javaslatát és annak fedezetét.
Mind a
közalkalmazottak, mind a köztisztviselők így közel 10% körüli reálkereset
csökkenéssel számolhatnak.
A minimálbér
2007. január 1-től 65.500,- Ft-ra növekszik.
Az adható
étkezési hozzájárulás meleg étel esetén 10.000,- Ft/hó, utalvány esetén 5.000,-
Ft/hó összegre emelkedik.
A munkaadókat
terhelő járulék 29% marad, a megosztása változik: 8% egészségbiztosítási, 21%
nyugdíjbiztosítási járulékra. A biztosított által fizetett egészségbiztosítási
járulék 7 %-ra módosul.
A
munkavállalói járulék 2006. szeptember 1-től 1%-ról 1,5 %-ra módosul majd.
2007. január 1-től további 1%-kal növekszik.
Az egészségügyi
hozzájárulás /EHO/ úgy volt, hogy 2006. november 1-től megszűnik, az 2007-ben
továbbra is marad, összege 1.950,- Ft/hó, sőt kiterjesztették a nyugdíjasokra
is.
A fentiekből
látható, hogy mind az önkormányzat, mind a dolgozók jelentős veszteségeket
szenvednek 2007-ben.
Mondom
ezt azért mert 2007-ben a közös fenntartású intézmények költségvetéséből
mintegy 31 millió forint hiányzik ami állami normatívával nincs lefedve. És
ennek a hiánynak jelentős részét Ivánnak kell megfizetnie. A korábbi évhez
képest jelentősen csökkent a közoktatás állami támogatása.
Ezért
az iskola működtetéséhez az idei évben már jelentősen zsebbe kell nyúlnunk, igy
Ivánnak mintegy 3 millió forinttal kell többet fizetnie a közoktatásra mint
tavaly.
Az
óvodánál is jelentősen romlott a helyzet a tavalyihoz képest, hisz mintegy 1,5 millió forinttal kevesebb állami
támogatást kaptunk.
Egyedül
talán a körjegyzőség vonatkozásában mondhatjuk el hogy valamelyest javult a
helyzet, mivel a tavalyihoz képest 1,2 millióval több támogatást kaptunk.
A
költségvetési rendelet tervezetet első olvasatban már megtárgyaltuk és
meghatároztuk a közös fenntartású intézményeink költségvetését a 2007 február
5.-én megtartott együttes testületi ülésen.
Meghatároztuk azokat a
sarokpontokat amelyek alpján csökkenő bevételeink ellenére rendtábilisan tudunk
gazdálkodni illetve tudjuk az intézményeinket működtetni 2007 évben.
Ha pályázatokon sikerül pénzt szereznünk akkor
kisebb fejlesztéseket beruházásokat is elvégezhetünk, azokat amelyeket a
költségvetési köncepciónk megtárgyalása és elfogadása során beterveztünk.
Az idei évre kellene
beterveznünk a csatornahálózat kiépítésével kapcsolatos tervezési költségeket
amely a beérkezett ajánlat szerint 9.235.000 Ft-al terhelné meg a
költségvetésünket..
Röviden
szertném ismertetni azokat a bevételeket amelyre az önormányzat a
költségvetési törvény alapján számíthat.
Községek általános támogatását
megszüntette a kormányzat, ehelyett településüzemeltetési feladatokra
A körjegyzőség működtetéséhez
Pénzbeli szociális juttatásokra
A szociális
és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai vonatkozásában, szociális
étkeztetésre 1.299.200 Ft-ot, házi segítségnyujtásra 892.000 Ft-ot, időskoruak
nappali intézményi ellátására 2.250.000 Ft-ot kapunk
A helyi közművelődési és közgyüjteményi
feladatokra
Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatására
Az
óvoda idei évi lehetőségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy összesen 16.397.860 forint állami támogatásra
számíthatunk 2007 évben, ez mintegy 1,5.millió forinttal kevesebb mint az előző
évi támogatás.
A bevétellel szemben a várható kiadások összege 26.177.355
forintot tesz ki Tehát a különbözet, ami állami normatívával nincs lefedve
Az iskolai oktatásra
Ugyanakkor az iskolai oktatással
összefüggő összes kiadás,várhatóan
Így a különbözet
Ennek
megfelelően Ívánnak, 162 tanuló figyelembe vételével
.A problémánk
az étkeztetéssel van, mivel ezt az ágazatot nem lehet rendtábilisan működtetni..Az óvodai
étkeztetés, a szociális étkeztetés, valamint a községi közétkeztetés is az iskolánál
csapódik le mivel a konyhát az iskola működteti.
Az iskolai intézményi étkeztetésre az összes
tervezett kiadás
Ezt a hiányt valamennyire
csökkenti a szociális étkeztetésre adott
Így az iskolai intézményi
étkeztetés fennmaradó hánya:
A személyi jövedelemadó címén
összesen
Így 2007 évben az összes
állami normatívából származó bevételünk
Az előző évről áthozott pénzmaradvány
Helyi kisebbségi önkormányzat
igazgatási tevékenységére 640.000 Ft-ot kaptt a kisebbségi önkormányzat
amellyet az önkormányzat költségvetésében szintén szerepeltetni kell.
.
Az
önkormányzat saját bevételei közűl, intézményi alaptevékenységből származó bevételre
3,2 millió Ft-ot, intézmény egyéb bevételeire 5,1 millió Ft-ot, AFA bevételekre
1,5 mill Ft-ot terveztünk be a költségvetésbe.
Az átrengedett bevételek
közül a gépjárműadó bevételeként
Saját bevételeinket összesen 10 millió forintra
terveztük.
Működési célra átvett pénzeszközökre 19.899 ezer Ft-ot terveztünk be a
költségvetésbe.
Az összes állami hozzájárulásból 82.442 ezer Ft
bevételre számíthatunk.
Az előző évi pénzmaradvány 22.089 ezer forint.
Így az önkormányzat 2007 évre tervezett teljes
bevétele
Várható
kiadásaink az alaábbiak szerint alakulnak:
-
körjegyzőség müködtetésére 27.905
ezer forintot terveztünk ebből pénzmaradvány 3.890 ezer forint.
-
Iskola müködtetésére 66.287
ezer Ft
-
Óvoda működtetésére 26.178
Ft-ot
-
Nedm intézményi működési
kkiadásokra 55.595 ezer Ft-ot
terveztünk be a költségvetésbe.
Az
összes működési kiadásra 172.075 ezer Ft-ot terveztünk.
.
Az önkormányzat létszámát 38
főben javasolom megállapítani. Ebből a körjegyzőségnél 7 fő, az iskolánál 22
fő, az óvódánál 8 fő, a többi szakfeladaton pedig szintén 8 fő a
foglalkoztatottak száma.
Általános tartalék összegét 11.087.000 Ft-ban, a céltartalék összegét
595.000 Ft-ban míg az államháztartási tartalék összegét 447 ezer forintban
javasolom megállapítani.
Így
az önkormányzat 2006 évi teljes kiadását
Az idei évben beruházásként elsősorban
a csatornahálózat kiépítéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítésének
mintegy 9 millió forintos költségét terveztük be a költségvetésbe. Amennyiben
ez valamilyen oknál fogva mégsem valósulna meg akkor pályázatot nyújtottunk be,
a Kápolna utca és a József Attila utca útburkolatának a felújítására, illetve a
József A utca járdafelújítására, mivel 2006 évben ezekre a célokra sikertelen
pályázatokat nyujtottunk be..
Megállapíthatjuk, hogy csupán
azért nem vagyunk veszteségesek és nem kényszerülünk hitelfelvételre mert az
önkormányzat az előző évek takarékos gazdálkodásának köszönhetően megfelelő
pénztartalékokkal rendelkezik így 2007
évben az önkormányzat zavartalan működése biztosított.
A költségvetési
rendelet-tervezettel kapcsolatban kérdés
észrevétel nem hangzott el.
Ezt követően Iván Község
Önkormányzati Képviselő-testülete 10 igen szavazattal ellenszavazat nélkül a
következő rendeletet alkotta:
Iván Község Önkormányzati
Képviselő-testületének
1/2007. (II. 26.) számú
rendelete
az önkormányzat
2007. évi költségvetéséről
Iván Községi Önkormányzat képviselő-testülete az
államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény 64. §-ban
meghatározottak alapján, a 2007. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet
alkotja:
I.
A rendelet hatálya.
A
rendelet hatálya a képviselő-testületre az önkormányzat intézményeire, valamint
az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező körjegyzőségre terjed ki.
2. §.
/1/ Az államháztartásról szóló tv. 67. § /3/
bekezdése alapján a képviselő-testület a címrendelet a /2/ - /3/ bekezdés
szerint állapítja meg.
/2/ Az önkormányzat a költségvetésben szereplő – nem
intézményi kiadások – a 2. melléklet szerinti felsorolásban külön – külön címet
alkot.
/3/ A körjegyzőség igazgatási kiadásai önálló címet
alkotnak.
/4/ A költségvetés magába foglalja az Iván Községi
Cigány kisebbségi Önkormányzat 2007. évi bevételeit és kiadásait, a 4-es számú
melléklet szerint.
II.
A költségvetés bevételei és
kiadásai
/1/ A képviselő-testület az önkormányzat
2007. évi költségvetésének bevételi és kiadási
főösszegét
207.424 ezer Ft-ban
állapítja
meg, ezen belül:
ebből:
/2/A képviselő testület az önkormányzat létszámát 38 főben állapítja meg.
/3/ Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező
Körjegyzőség 2007. évi bevételi és kiadási főösszegét:
27.905 ezer Ft-ban
állapítja
meg.
.
ebből: személyi juttatás: 14.870 ezer Ft
TB.járulék: 4.532 ezer Ft
Az
önkormányzatok közötti költség felosztása:
13.570 ezer Ft
A Körjegyzőség létszámát 7
főben állapítja meg.
/4/ A részben önálló gazdálkodási jogkörrel
rendelkező Általános Iskola kiadási főösszegét
66.287 ezer Ft-ban
állapítja meg, ebből:
személyi juttatás:
42.936 ezer Ft
TB
járulék: 13.513 ezer Ft
/5/ A részben önálló gazdálkodási jogkörrel
rendelkező Napközi Otthonos Óvoda kiadási főösszegét:
26.178
ezer Ft-ban
állapítja
meg, ebből:
személyi juttatás: 17.962
ezer Ft
TB:
5.527 ezer Ft
A
rendelet 2. §-ában megállapított előirányzatok részletezését a rendelet 1. 2,
3, 5, és 6-os számú mellékletei tartalmazzák.
III.
A 2007. évi költségvetés
végrehajtási szabályai.
/1/ A képviselő-testület a módosított
államháztartási törvény 74. §-a /2/ bekezdése alapján, a jóváhagyott kiadási
előirányzatok között átcsoportosítás jogát a polgármesterre átruházza.
/2/ Az /1/ bekezdésben átruházott hatáskörben hozott
döntésekről a polgármester a félévet követő első képviselő-testületi ülésen
köteles beszámolni és egyben a költségvetési rendelet módosítását
előterjeszteni.
/3/ Az évközben engedélyezett központi
pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a testület
dönt, a polgármester előterjesztésében a költségvetési rendelet egyidejű
módosításával.
/4/ Az /1/ bekezdésben szereplő központi
előirányzatok és a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások
miatti költségvetési rendelet módosításáról a képviselő-testület dönt a 4.
§-ban foglaltak szerint.
5. §.
/1/ A képviselő-testület az év várható bevételi és
kiadási előirányzatainak teljesítéséről az előirányzat felhasználási ütemtervet
a 8-as számú melléklet szerint fogadja el.
/2/ A képviselő-testület az önkormányzat
létszámkeretét az alábbiakban állapítja meg:
/3/ A képviselő-testület a hároméves tervezési
időszak bevételeit és kiadásait a 7.es számú melléklet szerint állapítja meg.
/4/
A képviselő testület az önkormányzat
tartalékát: 11.682 ezer Ft-ban hagyja jóvá, amelyből:
-
az általános tartalék összegét 11.087 ezer Ft-ban
-
a céltartalék összegét 595
ezer Ft-ban
határozza
meg. Az általános tartalék összege magában foglalja a tervezésnél nem ismert
feladatok költségeit is.
IV.
Záró rendelkezések.
6. §.
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba,
rendelkezéseit 2007. január 1. napjától kell alkalmazni.
Iván,
2007. február 19
Linter Tibor sk. Dr
Dénes Lajos sk.
polgármester körjegyző
A
rendelet kihirdetve: Iván, 2006. február 26.
Dr. Dénes Lajos
körjegyző
(A
költségvetési rendelet mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
2.) A szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló 1/2006 (II.8.) rendelet felülvizsgálata rendelet alkotása.
Írásbeli előterjesztés: előadó Linter
Tibor polgármester
Linter
Tibor polgármester: Az Önkormányzat
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény alapján, a törvény hatálybalépését követően több alkalommal
elkészítette a helyi rendeletét.
A folyamatos
jogszabályváltozások miatt azonban a valamennyi szociális tárgykörben alkotott
rendeletünk tiszavirág életűnek bizonyúlt.
Az új rendelet megalkotására azért van szükség, mert
a hivatkozott törvény módosításainak egyes részei már hatályba léptek.
A törvényi módosítások értelmében 2007 január 1
napjától jegyzői hatáskörbe került a rendszeres szociális segély megállapítása
, a képviselő testületnek csak a rendszeres szociális segélyben részesülő
személyre vonatkozó együttműködés feltételeit kell megállapítani
Ugyancsak jegyzői hatáskörbe került az ápolási díj
megállapítása is a méltányosságból megállapítható ápolási díj kivételével. Így
csak a méltányosságból megállapítható ápolási díjra való jogosultság
feltételeit kell a rendeletben szabályozni.
Megváltoztak a közgyógyellátásra való jogosultság
megállapítására vonatkozó hatáskörök is. A képviselő testületnek az Sztv.
50.§(3) bekezdése szerint –méltányosságból megállapításra kerülő- ápolási díj
feltételeit kell szabályozni, mivel a közgyógyellátás Sztv. 50.§ (1)-(2) bek
szerinti szabályokat a törvény állapítja meg.
A közgyógyellátásra való jogosultságot azonban
mindhárom esetben- tehát a rendeletben szabályozott méltányosság esetében is -
a jegyzőnek kell megállapítani.
A szociális információs szolgáltatással kapcsolatos
önkormányzati kötelezettség 2007 január 1-től megszűnt, így az azzal
kapcsolatos szabályozást ki kell venni a rendeletből.
A visszaélések elkerülése érdekében változtattunk az
első lakáshoz jutók támogatási feltételein is. Eszerint nem jogosult
támogatásra a kérelmező akkor ha az adásvétel megkötésére a Ptk 685.§ (b)
pontja szerinti közeli hozzátartozók között jött létre, illetve további
feltételként került meghatározásra, hogy támogatás csak komfortos lakás
vásárlása illetve építése esetén vehető igénybe.
Javasolom továbbá a képviselő testületnek, hogy a
támogatás megállapítása iránti kérelemhez új lakás vásárlása vagy építése
esetén ne a jogerős építési engedélyt hanem a használatbavételi engedélyt
kellejen becsatolni. Ezáltal elkerülhetjük a befejezetlen építkezések
támogatását.
A fentiek alapján javasolom a képviselő testületnek,
hogy a tervezetet a javasolt módosításokkal hagyja jóvá, és alkosson új
rendeletet, a régit pedig helyezze hatályon kívül.
Ezt követően Iván Község Önkormányzati képviselő
testülete 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő rendeletet alkotta:
IVÁN KÖZSÉG
Önkormányzati
Képviselő-testületének
2/2007(III.1.) rendelete
Iván Község
Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő
rendeletet alkotja:
I.
A rendelet
célja, hatálya
1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak
szociális biztonsága érdekében meghatározza
- a helyi
Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások
- formáit,
- szervezetét,
- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb
eljárási szabályokat,
- a szociális ellátásokra való jogosultság
- feltételeit, valamint
- érvényesítésének garanciáit.
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra
való jogosultság
a) az
önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar
állampolgárokat,
b)
bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,
c) a
letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,
d) a magyar hatóság által menekültként
elismert személyeket, illetve
e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik
az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az
adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.
(2) A
rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek
hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások
tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai
Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról,
magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései
szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad
mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) a Szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak
járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül
mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő
alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott
jogosúlti körbe tartozó személyre, amennyiben az
ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
II.
Értelmező
rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó
vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal,
valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett
része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve
a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.
Nem minősül jövedelemnek:
- a temetési segély,
- az alkalmanként adott
átmeneti segély,
- a lakásfenntartási
támogatás,
- a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás,
- a nevelőszülők számára fizetett
nevelési díj és külön ellátmány,
- az anyagsági támogatás,
- a tizenharmadik havi
nyugdíj,
- a személyes gondoskodásért
fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével:
- a súlyos
mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,
- a vakok
személyi járadéka,
- a
fogyatékossági támogatás,
- fogadó
szervezet által az önkénteseknek külön tv. alapján biztosított juttatás.
b) Vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az
a hasznosítható ingatlan és jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek:
ba) külön-külön számított
forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének a húszszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli
ellátások jogosultági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az
ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni
értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a
mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
c) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos
szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel
vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
d) Közeli hozzátartozó:
da) a
házastárs, az élettárs,
db) -
a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező;
- a
huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás
munkarendje szerint tanulmányokat folytató;
- a
huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási
intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató
vér
szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
dc)
korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi,
értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve
nevelt gyermek, (fogyatékos gyermek),
dd) a
18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe
fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.
e) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes
háztartásban lakik.
f) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott
bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek közössége.
g) Szociális intézmény: a
szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó
szervezet.
h) Rendszeres pénzellátás: a
táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi
nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi
járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és
özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az
ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult
fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra
jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági
nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, a foglalkoztatás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres
szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági
járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a
mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a
gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális
segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a
szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,
önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló
1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb
azonos típusú ellátás.
i) Keresőtevékenység, ha a
szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó
tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett
tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30
százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal
folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi
jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az
önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás.
j) Aktív korú: a 18. életévet
betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem
töltött személy;
k) Egyedülálló: az a személy,
aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha
élettársa van.
III.
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi
szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok
határozzák meg.
(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális
eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.
5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:
-
kérelemre, illetve
-
hivatalból.
A kérelmet az Önkormányzat Hivatalában kell
előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal
(igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.
állapítja meg a forgalmi értéket.
(9) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság
elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó
nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a
jövedelemszámításnál irányadó időszak:
- a
havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap,
-
az egyéb jövedelmeknél pedig egy év.
(10) Ha az Önkormányzat vagy annak jegyzője
hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező
életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja,
felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában
álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az
esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban
szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek
figyelembevételével vélelmezhető.
6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e
rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal
dönt.
(2) A képviselő-testület az
e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörei közül:
-
a temetési segély megállapítását, a
polgármesterre ruházza át.
A polgármester a
szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről határozatot hoz.
(3) A képviselő-testület
és a polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv.
alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(4)
A képviselő-testület szociális ügyben hozott döntése ellen közigazgatási úton
jogorvoslatnak helye nincs. A képviselő-testület döntését a határozat
kézbesítéstől számított 30 napon belül keresettel lehet megtámadni a Győr-Moson-Sopron Megyei
Bíróságon.
A polgármester döntése
ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
7. § A pénzbeli ellátások
kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozatról készült kivonat alapján a
körjegyzőség gazdálkodási, adóügyi ügyintézőjének a feladata, aki további feladatként:
a)
az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő
járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok
végrehajtásáról.
8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a
30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások
jogosultságát felül kell vizsgálni:
-
az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve
- szociális
törvényben meghatározott esetekben
- az öregségi
nyugdíj legkisebb összege változását követően valamint,
-
az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás miatt
(2) A
felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. A polgármester
felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli
képviselő-testület elé terjesztéséért.
IV.
10. § Az önkormányzat a következő pénzbeli
ellátásokat állapítja meg:
a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli
ellátások:
-
lakásfenntartási támogatás,
-
ápolási díj,
-
átmeneti segély,
-
temetési segély;
b) az önkormányzat
által megállapított egyéb pénzbeli ellátások:
- rendkívüli átmeneti segély
-
első lakáshoz jutók lakásépítési, lakás vásárlási támogatása,
12. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a
kérelem benyújtásakor tájékoztatja
- a rendszeres szociális
segély folyósításának feltételeiről, valamint
- az együttműködésre
kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.
(2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális
segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül
személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott
nyilvántartásba vetesse magát.
(3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az
önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló
határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.
(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi,
hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat
jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e
magát.
(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2)
bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv
a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül
írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége
teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát.
(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül
nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt
arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.
(7) Az együttműködésre kijelölt szerv
- a megjelent kérelmezőt
nyilvántartásba veszi,
- a nyilvántartásba vételt
követően tájékoztatja:
- a
beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,
- a
beilleszkedést segítő programok típusairól,
- az együttműködési
szabályokról való megállapodási kötelezettségről,
- kidolgozza a segélyben
részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez
szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó
beilleszkedést segítő programot,
- a beilleszkedési
programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
- folyamatosan kapcsolatot
tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes
találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban
foglaltak betartását,
- az Szt. 37/D. §-a (3)
bekezdésének d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi
központtal,
- legalább évente írásos
értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és
amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a
programot.
(8) Az együttműködésre kijelölt szerv
- jelzi a jegyzőnek, ha a
nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
- megküldi a jegyzőnek a
beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel
tájékoztatja a program végrehajtásáról.
13. § A beilleszkedést segítő programok típusai
a) kapcsolattartás az együttműködésre
kijelölt szervvel,
b)
egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
c)
életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,
-
az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:
-
egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és
-
csoportos foglalkozások,
- a különböző problémák kezelésére,
feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog,
játékszenvedély stb.),
d)
munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,
e)
munkalehetőség felajánlása,
f) munkaügyi központnál a
munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a
munkaügyi központtal való együttműködés.
14. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi
a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek
a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az
együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok
megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:
-
családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,
- a
szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,
- a
munkaügyi központok képzéseiről stb.
(2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg
több beilleszkedést segítő program típusba tartozó programban is megállapodhat
a segélyezettel akkor, ha megítélése szerint azok együttes alkalmazása éri el a
kívánt eredményt.
(3) A beilleszkedést segítő programról kötött
megállapodásnak tartalmaznia kell:
- program tartalmát,
- a programban meghatározott
tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból
egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg
- azokat az eseteket,
körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési
kötelezettség megszegését jelentik.
15. § A segélyezett megszegi az együttműködési
kötelezettségét akkor, ha
- 12. § (6) bekezdésben
meghatározott eset áll fenn, illetve nem működik közre a 12. § (7) bekezdésben
meghatározott a közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,
- a segélyezett a
beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat nem a
megállapodás szerint teljesíti.
16. § Az Önkormányzat a nem foglalkoztatott
személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében a szociális törvényben
meghatározott feltételekkel foglalkoztatást szervez.
17. § A foglalkoztatás megszervezését az Önkormányzat az
5. számú mellékletben meghatározott szerv (önkormányzati társulás vagy más
szerv) útján végzi.
(2)
Az együttműködési kötelezettséget súlyosan megszegi, aki :
-a
felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,
-vagy
az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli
felmondással szüntette meg.
Az ellátás feltételei
19. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan
rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás
céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik
viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) Az Önkormányzat:
a) a szociális törvényben
meghatározott feltételek szerinti jogosultnak normatív lakásfenntartási
támogatást,
b) az e rendeletben
meghatározott feltételek szerinti jogosultnak helyi lakásfenntartási támogatást
nyújt.
A helyi lakásfenntartási
támogatás
20. § (1) Az Önkormányzat
a helyi lakásfenntartási támogatást
a)
ellátások kiegészítéseként
aa)
a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként, és
b)
önálló ellátásként nyújtja.
(2) Az önálló ellátásként
nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a
háztartásban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a
lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30
%-át meghaladja.
(3) Az önálló ellátásként
nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek és a
költségek igazolásának módja:
a)
a lakbér, illetve az albérleti díj, a költségek igazolása a lakásbérleti,
illetve albérleti szerződéssel történik,
b)
a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, melyet a pénzintézet
igazolásával kell tanúsítani,
c)
a közüzemi díjak - a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által
kiállított közüzemi számlákkal kell igazolni
d)
egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségek - a háztartási tüzelőanyagot
forgalmazó által kiállított számlával kell igazolni.
(4) Helyi lakásfenntartási
támogatást minimum 3 hónapra, maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(5) A helyi
lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1.számú
melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
Speciális eljárási szabályok
szükséges.
(3) A lakásfenntartási
támogatás ugyanarra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül
a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4) A (3) bekezdés
alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal
megosztott lakás lakrészeit.
(4) A kérelmek folyamatosan benyújthatók;
elbírálásuk negyedéveként, a negyedévet követő hó 15 napjáig történik meg.
(5) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a
kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
22. § Ha a lakásfenntartási
támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a
folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot
megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely
lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.
Összege
23. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás havi
összege
(2) Ha a támogatást
a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra
tekintettel nyújtják, annak összege maximum 15.000 Ft/év
Az ápolási díj
tartalma, típusa
24.
§ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó
nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
A helyi ápolási díj
25. § (1) A települési önkormányzat
képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki
18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) A
helyi ápolási díjra jogosult az az (1) bekezdés szerinti ápolást végző személy,
a.)akinek a háztartásában az egy főre
számított havi családi jövedelem
-
nem egyedülálló
kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
-
egyedülálló kérelmező
esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át
nem haladja
meg.
Speciális eljárási szabályok
26. § (1) Az ápolási díj iránti kérelmet a
63/2006(III.27. Kormány rendelet 4. számú melléklete szerinti
formanyomtatványon kell benyújtani, a hivatkozott kormányrendelet szerinti,
illetve a szociális törvényben meghatározott mellékletekkel.
(2) Ha a kérelmet az ápolásra szoruló személy nem
írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat
eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.
27. § (1) Az ápolást
végző személy ápolási díjra való jogosultságát – a szociális törvény alapján –
meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem
teljesíti.
(2) Akkor nem teljesíti
az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző
személy több egymást követő napon nem gondoskodik:
a.)az ápolt személy
alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen
-
a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel –
biztosításáról,
-
a gyógyszerhez való hozzájutásról,
-
egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról
b) az ellátott és
lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:
- a fürdetésről, mosdatásról,
- a lakás takarításáról és
tisztántartásáról,
c) az esetleges
vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
28.§ Az ápolást végző személy
ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző személy
rendszeres időközönként legalább havi egy alkalommal ellenőrzi és az ellenőrzési tapasztalatairól
évente, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést
követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.
Az ápolási díj összege
29. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
80.%-a.
Az ellátás feltételei
- akinek családjában az egy
főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét,
-
egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
150 %-át
nem haladja meg.
(3)
Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az
alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás
által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is
megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő
támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként is megállapítható.
(4). § Ugyanaz a személy egy naptári éven belül
legfeljebb három alkalommal részesülhet átmeneti segélyben, és a segély összege
családonként neme haladhatja meg éves szinten a mindenkori öregségi nyugdíj
legkisebb összegét.
31. § A havi rendszerességgel
folyósítható átmeneti segély időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg., és a
segély összege nem haladhatja meg éves
szinten a 30.§(4) bekezdésében. megállapított összeget.
32.§(1) Különös méltánylást
érdemlő esetben ( rendkívüli szükséghelyzet, elemi kár, tartós kórházi ápolás
stb.) a körülmények gondos mérlegelése után, rendkívüli átmeneti segély adható.
Speciális eljárási szabályok
33 § (1)Az átmeneti
segély megállapítása iránti kérelmet e rendelet 2.számú melléklete szerinti
formanyomtatványon kell benyújtani. Az átmeneti segély megállapítása iránti
kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a
havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az
erre vonatkozó nyilatkozatot.
(2) Amennyiben a
rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő
felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal
által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a
közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.
Összege
34. § (1) Az alkalmanként
megállapított – a 30. § szerinti – átmeneti segély összege esetenként 3000–
Ft-nál kevesebb, és 15.000 Ft-nál több nem lehet.
(2) A rendszeresen adott
– a 31 § szerinti – átmeneti segély havi összege nem lehet kevesebb 3000
Ft-nál, és magasabb 5000 Ft-nál
(3)A rendkívüli átmeneti
segély összege, nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb
összegének a négyszeresét. .
(5) Indokolt esetben a
segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról
történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a
felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.
Az ellátás feltételei
35.§ (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt
annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy
arra nem volt köteles, vagy köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési
költségek viselése saját, illetve családtagja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:
a) akinek a családjában az
egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének, négyszeresét
b) aki a hadigondozásról
szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban
részesült.
Speciális eljárási szabályok
36. § (1)A temetési segély megállapítása iránti
kérelmet e rendelet 2.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell
benyújtani. A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés
költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére
kiállított számlák eredeti példányát.
(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a
haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a
kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát
is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a
kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a
kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a
számlákra rávezeti.
(4) Temetési segély megállapítható a temetés
költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban
rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási
kötelezettségről.
37. § Ha a temetési költségek
viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek
igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja
jövedelemigazolását.
Összege
38 § (1) A segély összege nem lehet kevesebb a
helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 25 %-ánál, de elérheti annak
teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy
családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés értelmében
a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség
(3) Az (1) bekezdés
alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a
temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó
jövedelme nem haladja meg a mindenkori
öregségi nyugdíjminimumot, illetve egyedülálló esetében annak 150 %-át.
Első lakáshoz jutók támogatása
39.§ (1) Az önkormányzat lakásépítési, illetve
lakásvásárlási támogatásban részesíti azokat a kérelmezőket akik Iván községben
új vagy használt lakást vásárolnak, vagy új lakást építenek.
(2) A képviselő testület a
támogatást önkormányzati tulajdonú építési telek részben vagy egészben ingyenes
juttatás útján is biztosíthatja.
(3) A támogatás megállapításának feltétele, hogy
kérelmezők:
a.)
önálló lakással nem rendelkező, fiatal
házasok, illetve kettő vagy több gyermeket nevelő családok,
b.)
és a lakóingatlan megszerzésére, vagy
felépítésére Iván Község közigazgatási területén kerül sor.
(4)A lakásszerzési támogatás formája egyszeri vissza nem térítendő
támogatás.
(5) A támogatás megállapítása iránti
kérelmet, az önkormányzatnak címezve a körjegyzőségen lehet benyújtani .A
kérelemhez csatolni kell az ingatlan megvásárlására vonatkozó, a földhivatal
által érkeztető bélyegzővel ellátott adás-vételi szerződést, illetve lakás
építése esetén a jogerős használatbavételi engedélyt.. A kérelem elbírálása a
képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(6) A támogatás összege:
(7) A támogatás csak komfortos lakás vásárlása
illetve építése esetén vehető igénybe.
(7) Nem részesíthető támogatásban :
a.)aki a támogatás megállapítása iránti kérelemben
valótlan adatokat közöl,
b.) ha az ingatlan megszerzésére a Ptk.685.§ b/
pontja szerinti közeli hozzátartozók között került sor,
c.)aki már korábban részesült támogatásban,
(8) A kifizetett támogatást
vissza kell fizetni amennyiben azt a lakást amelyre az önkormányzat a
támogatást biztosította a vásárlástól számított 3 éven belül elidegenítik.
40 § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében
hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése
alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális
ellátás formájában is nyújthatóak.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a
tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények
térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését
szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
41 § Az Önkormányzat a következő természetben
nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
a) pénzbeli ellátások,
melyek természetben is nyújthatóak:
- lakásfenntartási
támogatás,
b) jellegükből fakadóan
természetbeni ellátások:
- közgyógyellátás,
- élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő
segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának
kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást
segítő támogatások,
- köztemetés
42 § A szociálisan rászorult személy részére az
egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak
csökkentésére méltányosságból közgyógyellátási igazolvány állítható ki.
43.(1) A jegyző – az Sztv.50.§ (3) bekezdése szerint
– jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint, méltányosságból
közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a személynek aki
szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása
veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a
személy.
a.) akinek a családjában az egy
főre eső havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,
egyedülálló esetében 200 %-át nem haladja meg, és
b.) havi rendszeres gyógyító
ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
20 %-át.
Speciális eljárási szabályok
44 § (1) Az igazolványt a jegyző döntése alapján az
illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár állítja ki, és megküldi a
jogosultnak.
(2) A közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet
e rendelet 2.)számú melléklete szerinti formanyomtatványon a körjegyzőség
hivatalában lehet benyújtani. A
kérelemhez csatolni kell:
- a kérelmező és a családja
jövedelemigazolását,
- a háziorvos igazolását a („Orvosi
Beutalás – Javaslat – Igazolás” nyomtatványon) a részére havonta rendelt
gyógyszerek megnevezéséről, valamint a gyógyszer kiadója igazolását a
gyógyszerfogyasztás költségeiről.
45 § A kérelem elbírálását megelőzően a jegyző környezettanulmányt készít.
Ha a kérelmező megtagadja a környezettanulmány elkészítésében való
közreműködést, akkor kérelmét el kell utasítani.
Egyéb
természetbeni ellátások
46§ (1) A pénzbeli ellátások
különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak:
- élelmiszer kifizetése,
- tüzelő kifizetése,
biztosítása,
- közüzemi díjak
átvállalása, kifizetése
- gyermekintézmények
térítési díjának kifizetése.
(2) A pénzbeli ellátások
természetbeni ellátási formaként való nyújtásának tényéről és indokáról az
érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.
(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét
formájáról, módjáról a testület a határozatában dönt.
47.§ A köztemetést
polgármester rendeli el, amelyről a soron következő képviselő-testületi ülésen
köteles beszámolni.
VI.
48.§Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek
részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási
formákat:
a)
étkeztetés,
b)
házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d)szakosított nappali
ellátás( idősek klubja)
49 § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a
szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell
gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy
átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani
(2)
Az étkeztetést az Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorult személyeknek
biztosítja, akiknek
-
az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 100 %-át,
-
egyedül élő esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 150 %-át
nem haladja meg.
50 § (1) Az
étkeztetésért térítési díjat kell fizetni amelyet :
a) az ellátást igénybe vevő
jogosult,
b) vagy a jogosult tartására,
gondozására kötelezett és képes személy
köteles megfizetni
(2) A térítési díj alapja a szolgáltatási önköltség és
a normatív állami hozzájárulás különbözetének
egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: személyi térítési
díj).
Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval
növelt személyi térítési díj, amely a személyi térítési díj és az igénybe vett étkezések
számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi
jövedelmének 25 %-át.
51 § (1) Az Önkormányzat
az étkeztetést
-
idősek klubjában igénybe vehető étkezéssel, (helyben
fogyasztással)
-
az étel házhoz szállításával,
-
valamint az általános iskola konyhájáról
történő elvitellel
biztosítja.
(2) Az étkeztetés nyújtás
konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
52 § Az étkezési térítési díj összegét a képviselő
testület külön rendeletben állapítja
meg.
53 § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy részére
saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása
érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani
kell
a) az alapvető gondozási,
ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel
fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek
megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának
megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
54 § (1) A házi segítségnyújtásért térítési díjat
kell fizetni. Az intézményi térítési díj az ellátásra fordított költségek
alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj –
amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, - nem haladja
meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.
(2) Ha a házi segítségnyújtás keretében étkeztetést
is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a
gondozott rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
55 § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási
feladatokat az idősek klubja valamint a családsegítő, gyermekjóléti és támogató
szolgálat intézményi háttérrel látja el.
Családsegítés
56 § (1) A családsegítés a szociális vagy
mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő
személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a
krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése
céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és
mentálhigiénés tanácsadást,
b)
az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,
továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a családgondozást, így a
családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának
elősegítését,
d)
a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok
tervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a
fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a
fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai
betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult
személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli
kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő
meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő
családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek
- a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme
nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére,
különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor
terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának
ellátása a családsegítés keretében indult, és
b.) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás
igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
57 § (1) Az Önkormányzat a családsegítés körébe
tartozó feladatait a lövői székhellyel működő családsegítő, gyermekjóléti és
támogató szolgálat lövő Fő u.32 útján látja el.
(2)A szolgálat a feladatait Iván településen, heti három
alakalommal, az önkormányzat hivatalában Iván Fő utca 84 szám alatt, illetve
igény szerint a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak
megfelelő személy foglakoztatásával látja el.
58 § A családsegítő szolgálat az egyén és család számára
nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
Szakosított
ellátás
59 § (1) Az önkormányzat képviselő testülete nappali
szociális ellátás keretében idősek klubját működtet.
(2) A nappali szociális ellátás elsősorban a saját otthonukban élők részére,
nappali tartózkodására, étkeztetésére, társas kapcsolatok kialakítására,
alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére biztosított szolgáltatás.
(3) Az idősek klubjába kérelemre fel kell venni, azt
a községben lakóhellyel rendelkező személyt, aki egészségi állapotára
figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul.
(4) Az idősek klubjába felvett személyeknek térítési
díjat kell fizetni. A díj összegét a képviselő testület külön rendeletben
állapítja meg..
Speciális
eljárási szabályok
60 §(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
közül, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, és az idősek klubjába történő
felvétel iránti kérelmet az idősek klubja vezetőjéhez( továbbiakban: intézmény
vezető) kell benyújtani, a 3.) számú melléklet szerinti formanyomtatványon.
(2) A kérelemről az idősek klubjának vezetője, a
kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt., és erről értesíti a
kérelmezőt.
( 3) A kérelmezőre kedvezőtlen döntés esetén az
ügyet véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A
képviselő-testület a döntését a hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint
eljárva hozza meg.
61 § Az idősek klubjának vezetője külön eljárás
nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani
annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az
ellátás elmaradása veszélyezteti.
62 § A személyes gondoskodás körébe tarozó
szolgáltatást igénybevevővel, az intézmény vezető megállapodást köt. A
megállapodásban ki kell térni:
a.) étkeztetés esetén az étkeztetés
módjára,
b.) házi segítségnyújtás esetén
a segítségnyújtás tartamára, időpontjára.
c.) a személyi térítési díj
összegére és a megfizetés időpontjára ,módjára,
d.) az ellátástól való
távolmaradás esetén( pl, betegség, kórházi gyógykezelés, elutazás, )az előzetes
bejelentési kötelezettség szabályaira,
e.) Az ellátás megkezdésének az
időpontjára,
f.) Az ellátás megszüntetésének
eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.
63 § Az ellátást meg kell szüntetni, ha:
a.) az ellátás megállapítása
határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig történt,
b.) az ellátott az ellátást
előzetes bejelentés nélkül tartósan( legalább 2 hétig ) nem vette igénybe, s
ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
c.) az ellátott magatartásával
az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,
d.) idősek klubjában való
ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet
súlyosan megszegi, vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség
látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti,
e.) az ellátott a részére
megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére
elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.
64 §(1) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény
vezetője- az ok felmerülésétől számított 15 napon belül- dönt, és döntéséről
értesíti a kérelmezőt
(2) Az intézményvezető döntése ellen a
kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fordulni.
VII.
65.§(1) Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba,
rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a
szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más
felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Ezen
rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Iván Község
Önkormányzati Képviselő-testületének 1/2006 (II.8.) rendelete.
Kelt: Iván 2007 február 19
Linter Tibor sk. Dr
Dénes Lajos sk.
polgármester....................
körjegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetve Iván 2007 március 1
Dr
Dénes Lajos
körjegyző
3.) Az étkezési térítési díj megállapításáról szóló
18/2003 (XII.08.) rendelet felülvizsgálata, rendelet alkotása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tiborf polgármester
Linter Tibor polgármester: A közös fenntartású intézmények
költségvetésének megtárgyalásánál már láthattuk, hogy a konyhai hiányt
valamilyen módon csökkenteni kell.
A konyhán alkalmazott nyersanyagnormát túl
jónak ítélem meg, ezért annak emelését nem javasolom.
Az étkezési térítési díjak vonatkozásában viszont 10
%-os emelést javasolok. A térítési díj emelése csekély mértékben ugyan de
valamelyest javít az étkeztetés mérlegén.
A napirenddel kapcsolatban kérdés észervéterl nem
hangzott el.
Ezt követően Iván Közésg Önkormányzati-képviselő
testülete 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő rendelet alkotta:
Iván
Község
Önkormányzati-képviselő
testületének
3/2007
(III.1.)
R e n d e l e
t e
Az étkezési
térítési díjak megállapításáról szóló 18/2003(XII.18.) rendelet módosításáról
Iván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a
szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló
módosított 1993 évi III. törvény és az 1997 évi XXXI törvény 147.§ alapján az
étkezési térítési díjak megállapításáról szóló többször módosított
18/2003(XII.18.) rendeletét ( továbbiakban: R) az alábbiak szerint módosítja:
A
R. 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
2.§
Étkezési térítési díjak:
-
napköziotthonos, óvodás gyermek: 263 Ft/nap
-
általános iskolás gyermek: 383 Ft/nap
-
tízórait igénylők: 91
Ft/nap
-
általános iskola ebéd+tízórai: 316 Ft/nap
-
kedvezményes étkezők-óvodában 238 Ft/nap
-
kötelező étkezők iskolában: 290 Ft/nap
-
vendégétkezők önkormányzat, intézmények: 475 Ft/nap
-
idősek klubjában csak ebédet igénylők: 332Ft/nap
-
szociális étkezők: 366
Ft/nap
-
idősek klubjában kedvezményes étkezők: 292 Ft/nap
2.§
1.) Ez a rendelet kihirdetése napján lép
hatályba, rendelkezéseit 2007 március 1 napjától igénybe vett étkezéseknél kell
alkalmazni.
2.) A rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti az étkezési térítési díjak megállapításáról szóló
18/2003(XII.18.) rendelet, módosításáról szóló2/2006( II.1.).) rendelet.
Iván
2007 február 19
Linter Tibor sk.
Dr.Dénes Lajos sk.
polgármester
körjegyző
Rendelet
kihirdetve: 2007 március 1
Dr
Dénes Lajos
körjegyző
4.)A luxusadóról szóló 7/2006 (III.31.)
rendelet hatályon kívül helyezése.
Írásbeli
előterjesztés : előadó dr Dénes Lajos körjegyző
Dr Dénes
Lajos körjegyző: Tájékoztatom a Képviselő-testületet, hogy az Országgyűlés 2005. évben
elfogadta a luxusadóról szóló – 2005. évi CXXI.
törvényt A törvény felhatalmazást adott a helyi önkormányzatoknak, hogy rendeletben állapítsák meg a
lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit, a törvény 1-es számú
mellékletében feltüntetet forgalmi értékhatárok keretei között.
Ennek keretében alkotta meg a
képviselő testület 7/2006(III.31.) rendeletét a luxusadó helyi szabályairól.
Már a rendelet megalkotásakor is látszott, hogy a törvényben
meghatározott értékhatárok alapján Iván településen nem lesz olyan lakás, vagy
üdülő amelynek értéke a 100.000.000 Ft-ot elérné, vagy meghaladná.
Ezért a luxusadó kötelező bevezetése miatt az önkormányzatnak bevétele
nem csak kiadása fog keletkezni.
Tekintettel arra, hogy a korábbi a Pénzügyminisztérium által képviselt,
és a közigazgatási hivatal által is osztott állásponttól eltérően- az önkormányzatoknak a luxusadó törvény
alapján nincs rendeletalkotási kötelezettsége, ezért javasolom a képviselő
testületnek a rendelet hatályon kívül helyezését.
Ezt követően Iván Község önkormányzati Képviselő-testülete 10
szavazattal ellenszavazat nélkül a következő rendeletet alkotja:
Iván Község
Önkormányzati
Képviselő-testületének
4/2007 (III.1) rendelete
a luxusadóról
szóló 7/2006(III..31.) rendelet
hatályon kívül
helyezéséről
Iván
Község Önkormányzati Képviselő-testülete a
helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990 évi LXV törvény,
és az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször
módosított 2/2003(IV.30.) rendelet 25.§
alapján az alábbi rendeletet alkotja.
1.§
A képviselő-testület a luxusadóról szóló
7/2006(III.31.) rendeletét 2007 március 1 napjától hatályon kívül helyezi.
2.§
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Iván
2007 február 19
Linter Tibor sk.
Dr Dénes Lajos sk.
polgármester körjegyző
A
rendelet kihirdetve: Iván 2007 március 1
Dr Dénes Lajos
körjegyző
5.) A
Cigány Kisebbségi önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás
jováhagyása.
Írásbeli
előterjesztés: előadó Linter Tibor polgármester
Linter
Tibor polgármester: Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXXVIII.
Törvény 66. §-a, 68. § (3) bekezdése kötelezően előírja hogy a települési önkormányzatnak valamint a
kisebbségi önkormányzatnak együttműködési megállapodásban kell rögzítenie a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának
eljárási rendjét, és a költségvetési gazdálkodással, az információs és
adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a
vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.
Az együtt működési megállapodás tervezet elkészült
amelyet a Cigány kisebbségi önkormányzat már meg is tárgyalt és el is fogadott.
A megállapodást nekünk is jóvá kell hagynunk. Ezért javasolom a képviselő
testületnek, hogy az együttműködési megállapodást az írásban előterjesztettel
megegyezően hagyja jóvá.
Ezt követően a képviselő testület 10 szavazattal
ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:
6/2007 (II.19.) KT határozat
Iván község önkormányzati Képviselő-testülete az
államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXXVIII. Törvény 66. §-a,
68. § (3) bekezdése alapján –Iván község önkormányzata és az Iváni Cigány
Kisebbségi önkormányzat között a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának
eljárási rendjét, és a költségvetési gazdálkodással, az információs és
adatszolgáltatási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a
vagyonkezeléssel összefüggő szabályok
végrehajtására vonatkozó együttműködési megállapodást jóváhagyja.
A képviselő testület utasítja a polgármestert, hogy
az együttműködési megállapodásban foglalt rendelkezéseket hajtsa végre.
Határidő: folyamatos
Felelős: Linter Tibor polgármester
6.) Napirendi pont: Egyéb időszerű
feladatok.
Szóbeli
előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester
Nagy József alpolgármester: Az önkormányzat legutóbb a
22/2006(II.10.) Kt határozatában állapította meg a helyi kábel TV.
vállalkozókra vonatkozó, üzleti célt szolgáló hirdetések díjtételeit.
A drágulások miatt 2007 március 1 napjától javasolom
a díjtételek módosítását, hogy a bevételünk ne csökkenjen.
Ennek megfelelően a napi hirdetési díjat,
Ezt követően a képviselő testület 10 szavazattal
ellenszavazat nélkül a következő határozatot hozta:
7/2007 (II.19 ) KT határozat
Iván község Önkormányzati képviselő- testülete a
helyi Kábel TV- válalkozókra vonatkozó, üzleti célt szolgáló hirdetés
díjtételeit oldalanként- 2006 január 1 napjától az alábbiak szerint állapítja
meg:
- napi
- heti
- havi( 4 hét)
- éves
esetén időarányosan alkalmazandó)
A
lakosság által nem vállalkozói céllal feladott hirdetések legfeljebb 2 heti
megjelenés esetén ingyenesek, azon túl dijkötelesek a vállalkozókra vonatkozó
díjtételek szerint. Nem helyi lakos által feladott hirdetés a válalkozókra
megállapítottak szerint díjköteles.
A
lakosság tájékoztatását szolgáló hirdetések, felhívások - függetlenűl a hirdető
személyétől ingyenesek.
Jelen
határozat hatálybalépésével a helyi Kábel TV hirdetési díjtételeit megállapító
22/2006(II.10.) KT határozat hatályát
veszti.
A
képviselő testület megbízza az alpolgármestert, hogy a határozat
végrehajtásáról gondoskodjon.
Határidő:
2007 folyamatos
Felelős:
Nagy József alpolgármester
Linter
Tibor polgármester: Tájékoztatom a képviselő testületet, hogy az alpokalja
kistérséghez tartozó 18 település a napokban Lövőn ülésezett. Ekkor
megállapodás születet arról, hogy 18 település szeretne kivállni a
Sopron-Fertőd kistérségből, és egy új kistérség kerül létrehozásra Lövő-Iván
kistérség elnevezéssel.
Ahhoz
hogy a Sopron –Fertőd kistérségből kiválljunk, illetve egy új kistérséget
hozzunk létre ehhez a 18 település képviselő testületének határozatot kell
hoznia.
Bár
nem vagyok benne biztos, hogy az új kistérség megalakulásához a kormányzat
hozzájárul, mégis az a véleményem meg kell próbálnunk, mert előnyesebb lenne
számunkra egy új kistérség létrehozása. Így jóval közelebb kerülnénk a tűzhöz,
és nem kellene Sopron árnyékában vegetálnunk.A kistérségnek szánt pénzeket
közvetlenebbül tudnánk elosztani a térség települései között.
Ezt
követően a képviselő testület 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő
határozatot hozta:
8/2007
(II.19.) KT határozat
Iván
község Önkormányzati Képviselő-testülete a térség önkormányzataival
egyetértésben kezdeményezi a Sopron - Fertőd kistérségből történő kiválását ,
és ezzel egyidejűleg Lövő-Iván kistérség elnevezéssel új kistérség létrehozását
18 település részvételével.
Kezdeményezi
továbbá a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004
évi CVII törvény kistérségek felsorolásáról szóló mellékletének kiegészítését
az Alpokalja Lövő-Iván kistérséggel.
A
képviselő testület egyetért azzal, hogy az új kistérség megalakulásával a
tizennyolc érintett település új többcélú kistérségi társulást hozzon létre.
A
képviselő testület felhatalmazza a polgármestert az új kistérség létrehozásával
kapcsolatos intézkedések elvégzésére.
Határidő:
azonnal
Felelős:
Linter Tibor polgármester
Linter
Tibor polgármester: Tájékoztatom a képviselő testületet arról, hogy Bárány
Thomas az Iváni 025/1-2,és a 377-es
helyrajzi számú ingatlanokat megvásárló személy, kérelmet terjesztett
elő az önkormányzathoz a fenti ingatlanokat övező önkormányzati tulajdonban
lévő árok kitisztítása végett.
Sajnos
az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik anyagi eszközzel arra, hogy az árok
kitisztításra kerüljön ezért a kérelmet jelenleg el kell utasítanunk.
A
későbbiekben ha az anyagi lehetőségeink ezt biztosítják majd visszatérhetünk
rá.
Ezt
követően a képviselő testület 10 szavazattal ellenszavazat nélkül a következő
határozatot hozta:
9/2007
(II.19.) KT határozat
Iván
Község Önkormányzati képviselő-testülete Bárány Thomas Iván 025/1-2 és a 377-es
helyrajzi számú ingatlanokat övező árok kitisztításával kapcsolatos kérelmét elutasítja. A képviselő testület
megállapítja, hogy az ároktisztítást – az önkormányzat anyagi nehézségei miatt
- jelenleg elvégeztetni nem tudja. Az ároktisztítás elvégeztetése nem
halaszthatatlan ezért arra az önkormányzat egy későbbi időpontban visszatér.
A
képviselő testület megbízza a polgármestert, hogy döntéséről kérelmezőt írásban
tájékoztassa.
Határidő:
azonnal
Felelős:
Linter Tibor polgármester
3.) Napirendi pont: Szociális tárgyú
kérelmek elbírálása.
Írásbeli
előterjesztés, előadó: Linter Tibor polgármester
Linter Tibor polgármester: A napirendi pont
tárgyalásánál az Sz.M.Sz 13.§ (2) bekezdés a/pontja alapján zárt ülést
rendelek el. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni
Ezt
követően a képviselő testület zárt ülésen folytatta tovább a munkáját
K.M.F
Linter Tibor Dr Dénes Lajos
polgármester
körjegyző